A nyári játékok legismertebb és legnézettebb versenyszáma az atlétika, amelyet már az első paralimpián, 1960-ban is játszottak. Kerekesszékesek, végtag-, és látássérültek részére rendezik - utóbbiak látó kísérővel vesznek részt – különböző kategóriákban, úgymint síkfutás, magasugrás, távolugrás, hármasugrás, diszkoszvetés, súlylökés és gerelyhajítás. Idén 1100 atléta méri össze a tudását ebben a sportágban, köztük négy magyarral: Biacsi Bernadett és Ilona 1500 méteres síkfutásban, Kanyó Zsolt gerelyhajításban és Orbán Csaba a maratonon.

Szintén 1960 óta szerepel a nyári játékokon a para-asztalitenisz, míg ez a sportág az épek olimpiáján csupán 1988 óta akkreditált. Idén 174 férfi és 102 női játékos méri össze majd tudását különböző kategóriákban, amelyeket az egyének sérültsége határoz meg. Magyarországról három játékos, Csonka András, Berecki Dezső és Pálos Péter szerzett kvótát s részvételre. Pálos, mint Európa-bajnoki címvédő indul a legkomolyabb esélyekkel az éremszerzésért.

1964 óta paralimpiai sportág az erőemelés, amely versenyszámban csak férfiak vehetnek részt. Súlycsoportonként elosztva háromszor lesz lehetősége Sas Sándornak és Szávai Csabának idén hazánkat képviselve kinyomni a súlyokat a Londonban induló majdnem 200 sportoló közül.

Az adaptív evezés, amely azt jelenti, hogy az evezős hajók és lapátok hozzáigazodnak a mozgássérült, látássérült vagy szellemi fogyatékkal élő emberek igényeihez, 2002-ben lett először hivatalosan is a paralimpia sportága. Tavaly Pekingben 104 versenyző mérkőzött meg egymással, ahol Serényi Péter a 10. helyezést érte el a férfi egypárevezősben. Londonban Lengyel Mónikának szurkolhatunk, aki 2010-ben a negyedik helyezést érte el az akkor felállított világranglistán.

Tovább a teljes cikkre

Forrás: KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG