Világhírű magyar felfedezések története – Ma van a Magyar Tudomány NapjaHír | 2016.11.04.
Gyufa, nukleáris láncreakció, C-vitamin, magzatvédő vitamin – találmányok, melyekhez magyar tudósok nevét köthetjük. Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert és Czeizel Endre – csak hogy néhányukat említsük. Többek között rájuk is emlékezünk november 3-án, a Magyar Tudomány Napja alkalmából.
Szilárd Leó és az atomfegyver
Magyar tudósaink élete és felfedezéseik sorsa nem mindig alakult zökkenőmentesen a történelem során. Jellemzően büszkék vagyunk nemzetünk lángelméire, akik rendkívüli jelentőségű felfedezéseket ajándékoztak a világnak, ám a szabadalmaztatás, a versenyszellem vagy a technikai vívmány pusztító képessége sokszor megnehezítette zsenijeink életét. Elég, ha például Szilárd Leó nukleáris láncreakcióval kapcsolatos felismerésére gondolunk: a felfedezés megnyitotta az utat az atombomba előállításához, majd bevetéséhez. Ezt megelőzően a magyar fizikus félelmetes lehetőségnek tartotta felfedezését, ezért Einstein segítségével levelet fogalmaztatott Franklin D. Rooseveltnek, így kerülve el, hogy az atomfegyver pontos előállítási terve a náci Németország kezére kerüljön.
Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin
A kortársakkal való versenyfutás nem kímélte meg Szent-Györgyi Albertet sem, aki saját tanítványával, Joseph L. Svirbelyvel került szembe: a C-vitamin szabadalmaztatásakor mindkét fél a másikat vádolta azzal, hogy ellopta az ötletét. A szabadalmi jog végül a kísérleti adatok birtokában Szent-Györgyihez került.
Felfedezéséhez az alábbi történet köthető: a tudós felesége a vacsorához paprikasalátát készített, amit Szent-Györgyi nem akart megenni, ezért kutatásra hivatkozva magával vitte a laboratóriumba. Nagy meglepetés érte, amikor kiderült, hogy a paprika jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmazott, és sokkal könnyebb volt kinyerni belőle, mint a korábban próbált citrusokból és káposztából.
FORRÁS: PATIKAMAGAZIN.HU
