Viktoriának nincsen titkaHír | 2015.01.28.

Teljesebb lehet az élet, egészségesebb az ember önképe, ha amputáltatja betegség miatt visszafejlődött, állandó fájdalmakat okozó lábát? Viktoria Modesta ajándékként élte meg testének megcsonkítását, és most a világgal is megosztja büszkeségét: protézisét.

Viktoria Moskalova az egykori Szovjetunió területén, a ma Lettországhoz tartozó Daugavpils városában született 1987-ben. Születésekor orvosi műhiba következtében megsérült a lába, ám körülbelül hatéves koráig úgy tűnt, nem okozott maradandó károsodást a baleset. Akkor azonban egyre egyértelműbbé vált: a bal lábával súlyos gondok vannak. A következő hat esztendőt gyakorlatilag kórházban töltötte, állapota mégsem javult. Tizenötször operálták, az egyik műtét közben újra kellett éleszteni, mert leállt a szíve.

A kislány a megrázkódtatások elől saját fantáziavilágába menekült, és közben próbált megbirkózni azzal is, hogy környezete áldozatként kezeli. Ám képtelen volt feldolgozni, hogy az emberek szánakozva néznek rá. A család 1999-ben – Viktoria tizenkét esztendős volt ekkor – Londonba költözött. Mire a kislány megtanulta a nyelvet és beilleszkedett, rájött, hogy a brit fővárosban képes átlépni a saját árnyékát. Néhány éven belül törzsvendég lett a Torture Garden nevű legendás londoni fétisklubban, amelynek különös világában nemhogy elfogadták testi hibáját, de Viktoria egyenesen saját karaktert épített sérülése köré.

Többé nem szánnivaló teremtménynek látta magát, hanem erős, öntudatos nőnek, aki izgalmas, szláv szépségével és összetéveszthetetlen stílusérzékével képes felhívni magára a férfiak – és nők – figyelmét. Mindez sokak számára talán megdöbbentő hatással volt Viktoriára. „Úgy éreztem, itt az ideje, hogy magam mögött hagyjam ezt a rémálmot, hogy végre visszavegyem az irányítást a saját testem fölött – idézi fel. – „Eljött a napja, hogy megszabaduljak a sérült lábamtól.”

Viktoria 2007-ben, húszéves korában úgy döntött: térd alatt önként amputáltatja bal lábát. „Amikor felébredtem az altatásból, felemeltem a takarót, és csak az üres helyet láttam a lábszáram helyén. Úgy éreztem magam, mint karácsonykor. Óriási különbség, hogy belenyugszol a helyzetedbe, vagy van választásod, és képes vagy dönteni a sorsodról.” Nos, Viktoria döntött, mégpedig úgy, hogy mindig azt tartja majd szem előtt: levágott lába nemhogy elvett volna belőle, de egyenesen hozzátett az életéhez. Többé nem kellett sántikálnia, búcsút inthetett a fájdalomnak is.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: NOL.HU