Vegye észre, ha baj van! – StressztesztHír | 2017.02.12.
A stressz alapjában természetes állapot, az élet velejárója. Ugyanakkor jelentősen igénybe veszi a szervezetet, és ha állandósul, akár meg is betegítheti azt. Ezért fontos felismerni, hogy mikortól káros, és melyek a túlzott stressz jelei.
A stressz szó eredeti jelentése semleges: felfokozott érzelmi állapotot, készenléti helyzetet jelent. Alkalmazkodásunk és túlélésünk záloga, segít reagálni a legkülönfélébb külső tényezőkre. „Az élet sava-borsa” – mondta róla Selye János professzor, a téma egyik legismertebb kutatója, aki szerint kétféle stressz létezik: a pozitív eustressz, amely kreativitásra serkent és megsokszorozza a teljesítményünket, valamint a káros distressz, amely rombolja az egészségünket. A rohanás, teljesítménykényszer, pénzügyi gondok, tömeg, zaj mellé bekúszó súlyos feszültségkeltő hatások ugyanis egy idő után lelki és testi szinten is elváltozásokat okozhatnak. A kezeletlen stressz növeli egyes szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás, a cukorbetegség és a depresszió kialakulásának kockázatát.
Mi történik ilyenkor a testben?
Bármilyen fizikai vagy lelki túlterhelés fokozza a mellékvese (stressz-szervnek is nevezik) működését. A mellékvese parancsot kap az agytól, hogy szabadítson fel adrenalint, noradrenalint és kortizolt. Az adrenalintól pillanatok alatt megnő a pulzusszám, a szív erei kitágulnak, emelkedik a vérnyomás, több vér jut az izmokhoz így nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ezekhez szükséges energiát a kortizol biztosítja, hatására megnő a vércukorszint, nő az agy glükózfelhasználása és fokozódik a belek mozgékonysága.
A legerősebb reakciók persze igazi pánikhelyzetekhez (fizikai veszély, baleset, támadás) köthetők, ám ezek tompított és állandósult formában ott vannak velünk akkor is, ha „csupán” arról van szó, hogy a munkanapjaink vannak tele rohanással, hajszoltsággal és idegeskedéssel.
FORRÁS: HVG.HU
