- Hogyan kezdődött? Miképpen alakult meg a társulat?

- 1998-ban indultunk. Az ötlet Sallai Zoltán újságíróé volt, akire a Láthatatlan Kiállítás élménye akkora hatást gyakorolt, hogy ebből fakadóan elhatározta, létrehoz egy színházat. Ráadásul külföldön már látott hasonlót. Ez találkozott az én elképzeléseimmel is, hiszen ez már engem is foglalkoztatott. Én a Vakok Intézetében dolgozom, tanár vagyok, jól ismerem a vakok világát. Aztán megkezdődött a toborzás és rövidesen megszületett az első darab is.

- Ez volt az „Éjszaka tapintása” című darab, amit még ma is játszanak?

- Igen. Nem szokványosan, hiszen nem egy már meglévő darabot állítottunk színpadra. A szerző, Donáti István kapott egy listát, mozgások, tánc,hangok, szagok, ízek szerepeltek benne és lényegében ezek köré, erre építve kellett egy olyan történetet írni, ami jól érzékelhető, követhető ezeknek a benyomásoknak a felfogásával, megtapasztalásával. A történet egy fiú és egy lány szerelmi románca, ami egy buszos utazással és más epizódokkal bonyolódik.

- A nézőt interaktív módon vonják be a darabba. Szó szerint a bőrén érezheti, mi történik.

- A néző a biztonság kedvéért (hiszen végig sötét van) egy biztonsági párnán ül és kötelek segítik a „tájékozódásban” . Valóban nagyon sok mindent kitaláltunk, hogy a darab menetét ne csak a szövegek, de más behatások alapján is átélhessék a nézők. Így például, amikor esik az eső, akkor permetezzük a nézőteret. Amikor az utazás során a szereplők ouzót isznak, akkor ánizsolaj illatát érezhetik, amikor esznek a darabban fokhagymát viszünk körbe, hogy érezzék a szagát, de máskor kapnak közben kókuszos kekszet is stb. Végig un. idegenvezető segíti egyébként a nézőket a darab során.

- Ennél a színháznál másfajta problémákat is meg kell oldani nemcsak a klasszikus színházi feladatokat. Már eleve az, hogy a látó közönség hirtelen sötétségbe kerül.

- Ezért is van az idegenvezető. A darab elején, amikor lekapcsolódik a villany, felkészítjük a közönséget. Ha valaki ki akar menni, kimehet. De ilyen „más” az is, mi történik, ha valakinek hirtelen ki kell mennie? Volt már rá példa és a lényeg, hogy nem szabad semmilyen esetben pánikba esni. Időset, mozgássérültet nem lehet a földre ültetni, rájuk külön is figyelni kell. A darabok során már nem tűnik fel, de sok fejtörést okozott a daraboknak megfelelő un. kellékek kiválasztása is. Ne legyen romlandó, problémát okozó például az adott darabhoz szükséges keksz, aszalt gyümölcs, enni-innivaló stb. Az illat megfelelő legyen stb.

Forrás: REHAB BLOG