Top 7 magyar látássérült programozó/nőHír | 2015.03.17.
Kevesen gondolnák még ma is, hogy egy vak személy képes olyan szellemi munka ellátására, mint a programozás. Még kevesebben tudják, hogy ennek lehetőségét, az informatikai „fehér botot” itthon egy látássérült nő, Vaspöri Teréz és látó férje, Arató András teremtették meg. Nekik köszönhető, hogy a beszédszintézises számítógép a vak emberek elérhető árú, iskolai számítógépe lett. Azóta több látássérült érdeklődő is a programozó szakmát választotta, akikre büszkék lehetünk: egyikük még a látássérült diákok részére szervezett NASA űrtáborban is járt.
Amikor arról megy a vita, hogyan lehetne minél több egészséges gyerekből szakmunkás, érdemes elgondolkodni azon, hogy egy testi fogyatékkal élő is mennyire megtalálhatja számításait az életben. Pedig ők igazán nagy hátránnyal indulnak: közülük például a vakok és gyengénlátók 85 ezren vannak, a foglalkoztatottságuk mindössze 15 %-os. A most következő személyek az informatika segítségével nem pusztán elkerülték, hogy látássérültként ne kosárfonóként kelljen dolgozniuk, hanem ki is teljesedtek a programozói munkakörben.
Vaspöri Teréz
A neve megkerülhetetlen a vak embereknek fejlesztett számítógépek terén. Férje, Arató András villamosmérnök a KFKI-ban dolgozott (ma Wigner Fizikai Kutatóközpont), és eszébe jutott még ’78-ban, hogy az ott fejlesztett TPA (Tárolt Programú Analizátor) számítógépekhez használt terminálba építsenek egy kártyát. A kártyában volt egy fix, szűkített nagybetűs, ascii-to-braille konverzió. Ennek tesztelését bízták a vak Vaspöri Terézre, aki már dolgozott az Országos Tervhivatal számítóközpontjában is. A kezdetben munkakapcsolatból házasság lett, Teréz pedig az új fejlesztések állandó programozójaként kezdett dolgozni. Így születtek a BraiLab számítógépek: a gép kijelző nélkül, hangszóróval kommunikál a felhasználóval.
Ez 1985-ben készült el, alapja egy HomeLab gép volt (egy testvérpár, Lukács József és Endre tervezték), és bár nem ez volt az első beszédszintézises rendszer (azt a Nyelvtudományi Intézet készítette el), de ez lett a vak felhasználók első, elérhető árú, sztenderd iskolai számítógépe. Érdekesség, hogy kétszer négy kilobájt ROM-hely felhasználása elég volt az eredményhez. ’87-ben és ’90-ben még két továbbfejlesztett változata is elkészült. A PC-k elterjedésével hozzájuk kötve az akkor már hordozható, kis hangszóró nagyságú dobozt, megszólalt a gép egy DOS-os rezidens program segítségével. A Windows megjelenése azonban megakasztotta a folyamatokat. Majd a 2000-es évek elején megjelent a JAWS szoftver a Windowshoz, amelyhez magyar beszédszintetizátor szoftvert a BME TMIT fejlesztett.
Forrás: MONSOONINFO.BLOG.HU
