A bejegyzések főhőse egy skizofréniával élő fiú, Bálint volt, akinek történeteit szakemberek írták, arcát egy színész adta, de minden mondata hiteles volt, hiszen mentális problémákkal élőkkel megtörtént helyzeteken alapultak.

Előítéletek céltáblái

Verdes Tamás, a TASZ munkatársa szerint azért volt szükség egy ilyen kampányra, mert a mentális problémákkal élők, annak ellenére, hogy a legkiszolgáltatottabb, leggyengébb csoportot képezik a társadalomban, olyan előítéletek céltáblái, amelyek nem felelnek meg a valóságnak.

Sokan hiszik, hogy félni kell tőlük, veszélyes emberek, pedig ez nem így van. A fejünkben élő kép nem reprezentálja a valóságot, még akkor sem, ha az érintettek elkövette bűncselekményeket jobban felkapja a média, ahogyan ez a combinós gyilkosság esetében is történt (egy férfi a Margit híd budai hídfőjénél minden előzmény nélkül a villamos alá lökött egy idős hölgyet, aki meghalt.)

– Ha megvizsgáljuk az erőszakos bűncselekmények és emberölések számát, és azt, hogy az elkövetők hány százaléka küzdött mentális problémákkal, kiderül, hogy nincsen összefüggés a betegség és az ilyen esetek között. Magyarországon évente 150–170 gyilkosság történik, és majdnem mindet teljesen ép értelmű emberek követik el. A pszichiátriai betegek kevésbé elkövetők, jellemzően inkább áldozatok – mondja Verdes Tamás.

A fiktív napló műfajjal el tudtak érni sok olyan embert, akik egyébként nem fogékonyak hasonló kampányokra, illetve olyanokat is, akik valamennyire érintettek.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: METROPOL