Társadalmi párbeszéd kérdőívvel akarnak befolyást gyakorolni a fogyatékos emberek szervezetei az őszi ülésszak törvénykezési folyamatáraHír | 2011.09.07.
Együttműködés hiányára hivatkozva indította el „Társadalmi párbeszéd" kampányát a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT). Közleményük szerint a folyamatos kezdeményezések ellenére a kormányzat nem folytat egyeztetést az országos fogyatékosságügyi érdekérvényesítő szervezetekkel. A FESZT kérdőíves kampánya addig tart, amíg esélyét látják annak, hogy az összegyűjtött anyaggal befolyásolni tudják az őszi ülésszak törvénykezési folyamatát.
Az utóbbi időben alkalmazott „Szociális konzultáció" módszeréhez igazodva a fogyatékos emberek országos szervezetei „Társadalmi párbeszéd" elnevezésű kérdőíves kampánnyal kérik ki valamennyi magyar állampolgár véleményét többek között a járulékfizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj megtartásáról és a megváltozott munkaképességűek munkába állításáról. A kezdeményezés indulása óta mintegy tízezer kitöltött kérdőívet gyűjtöttek össze, ám a kitűzött cél a százezres nagyságrend. A feldolgozott eredményeket a Parlament elnökének, valamint a kormánynak juttatják el annak reményében, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben figyelembe veszik és válaszra méltatják észrevételeiket.
A FESZT korábban már benyújtotta aggályait és felvetéseit a kormánynak, de választ nem kaptak. „A hatályos fogyatékosságügyi törvényben a kormány tanácsadó szerveként definiált Országos Fogyatékosügyi Tanácsot (OFT) mindössze egy alkalommal, májusban hívták össze, akkor is csak az előző kormány intézkedéseiről esett szó" – mondta el dr. Hegedűs Lajos, az OFT társelnöke, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke.
Az új Alkotmányban a rokkantsági nyugdíjhoz való jogot felváltotta a rokkant emberek támogatására való törekvés. Az Alaptörvény szerint a szociális intézkedések jellege, mértéke a közösség számára hasznos tevékenységek végzéséhez igazodóan is megállapítható, az azonban nem tisztázott, mit jelent a „hasznos tevékenység", milyen elvárások teljesítésén múlik a jogosultság megszerzése, illetve elvesztése. Felmerül a kérdés, hogy a munkaképtelen vagy csak részlegesen foglalkoztatható fogyatékos embereket mennyiben tekintik hasznosnak.
Egyelőre homályos, hogy milyen jogi megalapozottsággal vonható el és alakítható szociális segéllyé az átlagosan 28 év járulékfizetésen és szolgálati időn alapuló rokkantsági nyugdíj. A munkaerőpiacra való visszavezetés ügye ugyancsak kérdéseket vet fel: a megváltozott munkaképességűek nyolcvan százaléka 46 és 64 év közötti, ez az a korosztály, amely egészségesként is nehezen talál munkát. A rokkantsági nyugdíjasok hetvenhárom százaléka általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezik, utóbbiak nagy arányban elavult szakmát tanultak. „A járványos gyermekbénulás áldozatai állami döntés alapján elkülönítve vettek részt az oktatásban, a nők varrást tanultak, a férfiakból órás és cipész lett. Manapság ezzel gyakorlatilag lehetetlen elhelyezkedni" – hangsúlyozta Földesi Erzsébet, a FESZT egyik tagja.
Szakály Melinda, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke szerint a munkavállalás a fogyatékosság ügyének egyik legösszetettebb területe. „Nem tartozik a szervezetünk feladatai közé a munkaközvetítés, mégis napi szinten érkeznek kérések. A közelmúltban harminc embert sikerült elhelyeznünk, közöttük egy történelem szakos tanárt, aki most csavart válogat."
Forrás: KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG
