Genfben tanácskoztak a Polgári Törvénykönyv gondnokságot érintő szakaszárólHír | 2012.04.21.

A legnagyobb fogyatékosságügyi szervezeteket tömörítő Civil Caucus Genfben az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága előtt az új Polgári Törvénykönyv kapcsán az egyeztetés hiányáról, az átláthatatlan döntési mechanizmusokról, a rövid határidőkről és a szűkös anyagi forrásokról beszélt. A gondokságra vonatkozó szakaszának változtatásai ellen az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) is felemelte hangját.

Az új Polgári Törvénykönyv 2012. február 15-én került nyilvánosságra, a témával kapcsolatos társadalmi diskurzus azonban még javában áll. Az érintettek és szervezeteik kevés változást látnak a cselekvőképességre és gondokságra vonatkozó részekben. Ennek javítása érdekében az ÉFOÉSZ 8+1 pontot fogalmazott meg, melyben aggályait fejezi ki a tervezettel kapcsolatban.

A tervezet nemzetközi megállapodásokat is sért. A Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ egyezménytől több pontban eltér, önkényesen felülírja azt. Ennek kapcsán indította vizsgálatát az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Civil Caucus genfi meghallgatását követően pedig kérdéssort állítottak össze a magyar kormány illetékesei részére, amelyről a kormánynak szeptemberben kell majd számot adnia.

Az  ÉFOÉSZ kifogásolja, hogy a törvénykönyv a „fogyatékosság elavult, orvosi megközelítésén alapul, kiabálnak belőle az előítéletek". A cselekvőképesség teljes korlátozása területén csupán névleges változás tapasztalható, lényegében ugyanazt a jelenséget látták el hangzatosabb névvel: a kizáró gondnokság intézményével. A szervezet ezt a pontot egy az egyben eltörölné, mivel „a fogyatékosság mértéke és a személy képességei között nincs egyenes arányosságú összefüggés".

Az érdekvédelmi szervezet sérelmezi, hogy a gyámhatóság totális szerepe továbbra is megmarad. Ő nevezi ki, ellenőrzi a gondnokot, dönt a gondnok és gondnokolt közti vitában, és adott esetben speciális jogokat is odaítélhet. A tervezet kizárja továbbá a gondnokság által cselekvőképtelennek nyilvánított személyek házasságát, az örökbefogadást és a szülői felügyeleti jogot. Az új törvénykönyv a helyettes döntéshozatalt még inkább megszilárdítja, és nem garantálja az érintett emberek érdekérvényesítési lehetőségét, mivel sok esetben a véleményüket sem szükséges a döntésekbe integrálni. „Az előzetes jognyilatkozat a támogatott döntéshozatal mellett a gondnokság másik valódi alternatíváját jelentheti, erre azonban csak a cselekvőképesség korlátozása esetén van lehetőség" - világít rá az ÉFOESZ.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG