Szellemi akadálymentesítésHír | 2016.10.15.
Az ukrán srácnak, Jaroslav Semenenkónak nincsen karja. Egy sem: mindkettő vállból hiányzik. A kétszáz méteres vegyesúszás döntőjéhez szólítják a versenyzőket az SM6-os kategóriában. Tizenegy kategória van, a hatos a félúton van a szinte mozgásképtelen és az alig észrevehető sérültségű versenyzők csoportjai között.
Kétszáz méter vegyes, karok nélkül. A pillangóban hullámzik a teste, magasra emeli ki a mellkasát és a fejét a víz fölé, lefejeli a falat, fordul, háton jön vissza, ez talán még menne kar nélkül is bármely úszni tudónak. De aztán jönnek a hatalmas mell-lábtempók, minden másodikra lélegzetvétel, nem bukófordulózik, a fejbúbja érinti az érzékelőt, krallozva, oldalt fordított fejjel csinálja végig a gyorsot. Hetediknek érkezik, az ideje 2:54:74. A magyar csúcs Cseh Lacié, 1:55:18. Két karral. Felállva tapsol négyezer ember, mellettem az ukrán edző a görög orvos nyakában sír, a japán csapatmenedzser mindkettőjük hátát csapkodja, az előttem ülő spanyol úszók a fejüket csóválják, ilyen nincs.
Kína-Brazília vakfoci elődöntő. A négy-négy látássérült mezőnyjátékos szorosan bekötött szemmel játszik, a látó kapusok és a kapuk mögött álló segítők utasításait valamint a labda csörgését követve. A nézők egyik fele felhördül, amikor helyzetbe kerülnek, a másik fele hangosan lepisszegi őket, hiszen a nézőtéri hangzavar éppen kedvencei esélyeit rontja. A hetes brazil, Jefinho a legnagyobb sztár. Két lábfeje között pöckölgetve vezeti a labdát, három kínait cselez ki, a jobb alsóba belsőz, az aréna felrobban, a kapujából kirohanó brazil kapus tereli össze a vak mezőnyjátékosokat, hogy összeölelkezhessenek.
FORRÁS: ORIGO.HU
