Mi az az autizmus, illetve az Asperger-szindróma?

Az autizmus az idegrendszer veleszületett fejlődési zavara. Elsősorban a kölcsönös kommunikáció, a társas kapcsolatok kialakítása és megértése, és az érdeklődés és viselkedés rugalmas megszervezésének zavarában mutatkozik meg. Az állapot nemzetközileg bevett szakmai elnevezése az autizmus spektrum zavar (autism spectrum disorder; ASD), amely kifejezi a tünetek sokszínűségét, egyedi megjelenését.

Az autizmus spektrumán belül megkülönböztetünk néhány alcsoportot, ilyen az Asperger szindróma is. Asperger szindrómáról akkor beszélünk, ha a fent említett jellegzetességek mellett átlagos nyelvi fejlődés és nyelvhasználat, valamint átlagos vagy afeletti intellektuális, tanulási képességek figyelhetők meg.

Az utóbbi időszakban a kiterjedt kutatások alapján egyébként egyre kevésbé gondoljuk, hogy az autizmus spektrumán belül valóban jól elkülöníthető alcsoportok lennének, ezt tükrözi a legújabb, az USA-ban, 2013-ban bevezetett diagnosztikus kritériumrendszer, ahol már nem szerepel külön Asperger szindróma diagnózis, kizárólag az autizmus spektrum zavar.

Az autizmusban súlyosan érintett és emellett értelmi sérült gyermekek betegségét hamar felismerik, és többnyire intézetbe kerülnek. Mi a helyzet az enyhébb esetekkel? Honnan vehetem észre, ha a gyerekem érintett?

Szerencsére nem igaz, hogy az autizmusban súlyosabban érintett és/vagy értelmi sérüléssel is küzdő gyermekek intézetbe kerülnek. De az igaz, hogy az ő esetükben általában hamarabb felismerik az autizmust, és több olyan speciális oktatási intézmény van, ahol többnyire megfelelőbb oktatást kapnak.

Az olyan gyermekek esetében, akiknek a tünetei enyhébbek, illetve jó értelmi és nyelvi képességekkel rendelkeznek, gyakrabban fordul elő, hogy később történik meg a korrekt diagnosztikus kivizsgálás. Éppen a tünetek sokszínűsége miatt általános recept nem adható arra, hogy milyen biztos jelei vannak az autizmusnak.

Gyanakodni kell azonban és mihamarabb szakemberhez fordulni, ha azt látjuk, hogy gyermekünk nehezen vagy szokatlan módon teremt kapcsolatot kortársaival, ha beszédében több szokatlan elem jelenik meg (pl. ismételgetés, furcsa kifejezések), ha arckifejezése, gesztusai szegényesek vagy az átlagostól eltérőek, ha nagyon intenzíven érdekli egy bizonyos téma, tárgy, és ezzel nagyon sok időt tölt el, ha kifejezetten megzavarják a napi rutinjában vagy környezetében bekövetkező apró változások.

DE! Nagyon fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy nincs egyetlen viselkedés sem, amely biztosan autizmust jelent, vagy biztosan kizárja azt. Ha felmerül a gyanú, a legjobb a legrövidebb időn belül szakembert keresni!