„Steve Jobs is rajta lenne” – Dr. Temple Grandin autista tudósHír | 2014.09.25.

Miközben fáradhatatlanul járja a világot, és előadásokat tart az autizmusról, forradalmasította az amerikai állattartást. Telefonbeszélgetésünk alkalmával nem tettünk egyebet, mint amire a hamarosan magyarul is olvasható könyvének címe is utal: képekben gondolkodtunk.

Magyar Narancs: Azt írja, hogy a vizuális gondolkodása úgy működik, mint egy grafikus szoftver. Egy olyan szoftver, mint amit a Jurassic Parkhoz használtak.

Temple Grandin: A Képekben gondolkodom húsz éve jelent meg először, akkoriban mutatták be a Jurassic Parkot, az első olyan filmet, amiben a grafikus szoftvereknek döntő szerepük volt. Ha mond nekem valamit, ahhoz az agyam egy képet hív elő az emlékezetemből. Amikor tervezek valamit, a fejemben mozgóképszerűen jelenik meg, amit épp csinálok. Kezdetben fogalmam sem volt, hogy erre mások nem képesek. Ma már nem a Jurassic Park-os hasonlatot használnám, inkább azt mondanám, hogy a fejem olyan, mint a Google: mond nekem valamit, s az agyam elkezd kutatni az adatbázisomban a képek után.

MN: Mondana konkrét példát?

TG: Csináljuk azt, hogy mond nekem egy kulcsszót, és én megmondom, hogy az agyam milyen képeket hív elő. Arra kérem, valami eredetibbet mondjon, mint például a „ház” vagy az „autó”. Ha lehet, olyasvalamit, amit nem látok magam körül itt az irodámban. Mondja csak…

MN: Egy Monet-festmény?

TG: Valami olyasmit látok, ami jellemző a stílusára. Most pedig a denveri repülőtér galambjait látom, mert írtam egyszer egy kísérletről, amit galambokon végeztek, s ezek a galambok a stílusuk alapján különbséget tudtak tenni két festő között (az egyik festő Monet volt – a szerk.). De váltsunk témát, mert a művészeti adatbázisom jóval kisebb, mint például a szarvasmarha-ismereteim tárháza.

MN: Magyar marha?

TG: Magyarországon sosem jártam. Amit nem tapasztaltam meg, arról nincs kép a fejemben. Egy képet látok most, egy bulgáriai útról, amin húsz éve voltam. Egy bevásárlóközpontban vagyok. Látom az összes boltot, amit megnéztünk. Az étel nagyon unalmas volt. Az egyetlen friss hús a marhaszív volt. Mindezt azért hozom fel, mert egyetlen kép sincs a fejemben a magyar marháról. Ha a brit marháról kérdezne, nos, már jönnek is a képek Angliáról, rengeteg kép, hiszen Angliában már jártam. Olyan a fejem, mint egy adatbázis, minden kép ide kerül. Láthattam ezeket a képeket egy könyvben vagy az utazásaim során. Vagy a tévében, a moziban. Ahhoz, hogy a Google megtalálja a keresett képet, először valakinek fel kell raknia azt az internetre. Az én fejemben egyetlen kép sincs a magyar marháról. Amit olvastam róla, azt tudományos szaklapokban olvastam, és ezekben nincsenek képek.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: MAGYAR NARANCS