Sosem hinnék magukról, hogy értékes emberekSzakmai cikk | 2016.10.06.

Semmi önértékelésük nincs, és szó szerint elájulnak, ha valaki jónak tartja, amit csinálnak. Ez általában is igaz a hajléktalanokra, de azokra különösen, akik pszichés problémákkal küzdenek. Visnyei Emőke szociális munkás művészetterápiával próbál segíteni nekik, nála nincsenek különbségek, és mindenki egyformán megérdemli a dicséretet. Szeptemberben kiállítás is nyílt a műveikből a budapesti Art Brut Galériában, ahol október 14-ig lehet megnézni a képeket. 

Visnyei Emőke tíz éve foglalkozik hajléktalanokkal, szerinte azért, mert itt találta meg önmagát. Egy ideig az utcai szociális munkásként dolgozott a Máltai Szeretetszolgálatnál, majd budapesti átmeneti szállókon helyezkedett el. Ma már többnyire mentális problémákkal küzdő otthontalanokkal foglalkozik. “Talán mert magam is kívülálló vagyok kicsit. Sosem voltam komformista” – mondta. Emőke néhány éve tart nekik művészetterápiás foglalkozásokat, ezen a képen épp egy olyan rajz előtt áll a Táblás utcai átmeneti szállón, amelyet maga készített egy kollégájával. A terápián készült rajzokból többször nyílt már kiállítás, most épp a Budapest Art Brut Galériában láthatók a képek október 14-ig. Mindegyik a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinél (BMSZKI) és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miklós utcai intézményében készült.

“A művészet csak eszköz, valójában az egész a kapcsolatokról szól. A lényeg, hogy megtanuljanak kapcsolódni egymáshoz és saját magukhoz” – mondta Emőke. A terápiás üléseken általában heten vannak, mindannyian valamilyen mentális betegséggel küzdenek. A legtöbben rajzolnak, festenek, de az sem baj, ha valakinek semmihez sincs kedve, akár enyhén ittas állapotban is jelen lehet. “Gyakran konkrét tematika mentén dolgozunk, de ez legfeljebb egy-egy szó, például: kapcsolatok. Aztán mindenki arra asszociál, amire akar”. A fenti rajz készítőjének például az idegsejtek jutottak eszébe.

TOVÁBB AZ EREDETI CIKKRE

FORRÁS: ABCUG.HU