Sokan nem vallják be, hogy megváltozott munkaképességűekHír | 2013.12.30.
A szakember szerint sokan attól tartva, hogy egy álláspályázaton vagy a munkahelyi környezetben hátrányos helyzetbe kerül, nem vallják be, hogy megváltozott munkaképességűek.
A valamivel több mint hatmillió aktív korú magyar lakos közül csaknem 770 ezren nyilatkoztak arról, hogy tartós egészségügyi probléma, betegség vagy korlátozottság miatt nehézségük van a munkavállalással. Az érintettek közel negyede szegénységben él, kapcsolatrendszerük pedig az átlaghoz képest jóval szűkebb, ezért is nehéz visszatérniük a munka és a társas kapcsolatok világába. Nemrég fogadta el a parlament azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján könnyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességűek, akiknek nemrégiben állásbörzét is szerveztek a fővárosban.
Gothárdi Ibolya, a HBLF Humánerőforrás Munkacsoport vezetője a rendezvény után a Kossuth Rádiónak azt nyilatkozta: a magyar lakosság nyolc százaléka tekinthető megváltozott munkaképességűnek, amelybe természetesen nem csak a mozgáskorlátozottak tartoznak. Hozzátette: munkáltatóként nemegyszer szembesült azzal, hogy a cég nyitottan keresett meg civil partnerek vagy akár állami szektorban lévő intézményeket, mégsem találták meg azokat a munkavállalókat, akiket megcéloztak. A jó szándék minden oldalon megvan, mégsincs igazi találkozási pont, mondta a szakember. A munkacsoport vezetője úgy véli, ha a munkavállalók hisznek magukban, és elhiszik, hogy ők is tudnak értéket teremteni, akkor megtalálják a számukra megfelelő munkát.
Arra a kérdésre, hogy a vállalatokat törvényi oldalról mennyire támogatják, Gothárdi Ibolya úgy válaszolt, ha egy vállalat nem teljesíti a kvótát, megbüntetik - ez a negatív ösztönzés eszköze, ő maga jobban hisz a jó példamutatásban. Az alapprobléma nem is az, hogy nem alkalmaznak elég megváltozott munkaképességűt, hanem hogy nem tudni pontosan, hány ilyen ember van, sokan ugyanis nem vallják be. A szakember szerint odáig kellene eljutni, hogy a megváltozott munkaképességűek ne tartsanak attól, egy kiválasztási folyamat során vagy a munkahelyi környezetben hátrányos helyzetbe kerülnek. Mindkét félnek van felelőssége, a cégeknek, hogy úgy alakítsák ki a felvételi procedúrát és a munkaköröket, hogy az működjön, a megváltozott munkaképességűnek pedig pontosabban kellene tudnia és képviselnie, hogy ő miben jó, s azt is meg kellene tanulnia, hogy hogyan tudja magát jól eladni.
Forrás: SZAKSZERVEZETEK.HU
