Autoimmun betegség

A rheumatoid arthritis (RA) egy gyulladásos kórkép, amelynek során a beteg immunrendszere megtámadja egyebek mellett az ízületet borító porcot. A betegnél így idővel megjelennek az idősebb korban gyakori kopásos eredetű fájdalmakhoz hasonló panaszok: az ízületek duzzanata, majd bekövetkezik azok deformitása is – jellemzi a betegség jellegzetes tüneteit dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. RA esetén ez azonban már fiatalabb korban is kialakulhat, általában 30-50 év között jelenik meg, nőknél gyakrabban.

Kezdeti stádiumban az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet a betegségre:

• fájdalmas, duzzadt ízületek, melyek a test mindkét, jobb- és baloldalán egyaránt jelentkeznek, elsőként főleg a kezeken
• jellegzetes, de ritka tünet az idővel a bőr alatt kialakuló dudorok, főként a kézfejeken: a reumás csomók
• az ízületek reggeli, vagy hosszabb ülés után jelentkező merevsége
• fáradtság.

Az egész szervezet károsodik, ha későn ismerik fel

RA esetén azért fontos a mielőbbi diagnózis, mert így lehet megelőzni a betegség egyéb, ritkább megjelenési formáit és szövődményeit. Kezeletlen esetben az RA nemcsak az ízületeket károsítja, hanem a betegség elváltozásokat okoz a szemben – szemszárazság, jellegzetes tünet - emellett a szív- és érrendszeri panaszok, fertőzések és a tüdő kóros elváltozásainak kockázatát is nagymértékben növeli. A mai korszerű készítményekkel már a betegség következményeként korábban gyakran jelentkező mozgáskorlátozottság is kivédhető. A kezelés fontos része az ízületek kímélése, épp úgy, mint a rendszeresen végzett, célzott tornagyakorlatok.

A táplálkozás és a füstmentes élet is a terápia része

Az életmódbeli tényezők fontosságára hívja fel a figyelmet a European League Against Rheumatism Annual Congress (EULAR 2016) reumatológiai kongresszuson ismertetett kutatás is. A kongresszuson elhangzottak alapján a betegség kezelésének célja a tünetek fellángolásának megelőzése, azonban sok esetben a korszerű terápiás lehetőségek ellenére sem sikerül tartós javulást elérni, a fejlett országokban pedig az érintettek 50%-a nem tud teljes munkaidős állást vállalni a betegsége miatt.

Az 1008 fő részvételével zajló vizsgálatok szerint a betegség korai stádiumában sokkal kisebb a tartós javulást elérők aránya a dohányzó és a túlsúlyos betegek közt. Egy nem dohányzó, normál BMI-vel rendelkező férfi esetében például 41% az esély, hogy a betegség első három évében tartós javulás érhető el, míg egy dohányzó, túlsúlyos betegnél ennek valószínűsége csak 15%. Hölgyeknél az első esetben 27%, dohányzó és túlsúlyos beteg esetén már csak 10% a tartós javulás esélye. Sokízületi gyulladás esetén tehát a normál testsúly elérése és a dohányzás abbahagyása fontos szerepet játszik a tünetmentesség elérésében.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: WEBORVOS