ParaSzuperSztár egyik zsűritagjával, Monspart Saroltával, beszélgettünkHír | 2014.09.05.

Nevét generációktól függetlenül mindenki ismeri és nem csupán kiemelkedő sportolói múltja miatt. Tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok volt. Sífutásban pedig hatszoros magyar bajnok. Ő volt az első nő Európában, aki a maratoni távot három órán belül futotta le!. Sportolói pályafutását kullancs okozta gerincvelő-gyulladás miatt be kellett fejeznie. Sorsa gyökeres fordulatot vett, de akaratereje nem csak az életbe hozta vissza, hanem más utat is talált. Az embereket az egészséges életmódra, a mozgás, a sport örömére beszéli rá. Beszélgetésünk apropója az a hír, hogy a ParaSzuperSztár zsűri tagjaként most megint új dologba fogott.

Nem csak a levegőbe beszélsz, amikor a legkülönbözőbb fórumokon a sport fontosságát hirdeted, hiszen - nehéz elhinni, de nyugdíjas korban vagy – rendszeresen mozogsz, futsz. Teszed ezt annak ellenére, hogy a betegségedből megmaradt az, hogy futnod bizony elég nehéz.

- Igen, hetente háromszor járok futni. Ez igazából nem futás (de gyalogolni nem szeretek), hanem futó mozgással – sánta vagyok és ez elég szörnyen néz ki – próbálok haladni.   Van egy kutyám, a Normafához, a Városmajorba és a Margitszigetre szoktunk járni. Múltkor egy kislány hallottam, amikor megkérdezte a mamáját „A néni miért fut, ha sánta?” És igaza van, ilyenkor az ember egy kicsit megsajnálja magát.

Viszont példát mutatsz, hogy így is lehet. Nagyon komoly betegségből épültél fel és az utána következő időszak is komoly testi, lelki kihívások elé állított. Most sem hagyod el magad. Mit mondanál azoknak, akik valamilyen betegség miatt most vannak hasonló helyzetben?

- Ez egy nagyon összetett dolog. Nagy mázlista az, akinek belülről jön a legtöbb, vagyis az az erő, hogy talpra kell állni. Ez egy adottság. Az én sportolói múltamból adódott az, hogy rendszeresen edzettem, hajtottam a sikert. Amikor gyógyulni kezdtem, akkor is állandóan gyakoroltam, hogy a béna lábam mozogni tudjon, aztán a sánta lábammal megint gyakoroltam. Először két bottal, aztán egy bottal jártam, míg végül egy se kellett. Nagyon nehéz volt elfogadni azt az óriási különbséget, hogy milyen baromi jó vagy maratonon, milyen időket futsz, aztán meg nem érsz át a zebrán, amíg zöld a lámpa, dudálnak az autók. Lelkileg ez nagyon nehéz volt, tíz évembe került.

A belső okokon túl, a külső környezetnek is nagy szerepe van. Család, barátok, szülők, társad.

Fontos, hogy hited legyen, motivációd. Sportolóként is hittem abban, hogy a sok munkának meg kell, hogy legyen az eredménye. Ebben az esetben is azt mondtam, nem létezik, hogy ne tudjak annyit, ne javuljak, amikor mindent, az áramkezeléstől kezdve a vízitornán át, gyaloglásig, mindent megcsinálok!

Hinni kell abban, hogy a lehetetlent is meg lehet csinálni!

Igaz, a szerencsének is van szerepe, hogyan gyógyul az ember, de az akarat nagyon fontos.

Forrás: REHABBLOG