A sportvezető a Digi Sport Reggeli Start című műsorában azt mondta, a pekingi 33 fős versenyzői létszámot felül fogják múlni, igaz, most visszakerülnek a rendszerbe az enyhén értelmi fogyatékosok, köztük az asztaliteniszező Pálos Péter, az atléta Biacsi-ikrek, és több úszó, ők is meglepetést okozhatnak, én hiszek bennük.
Gömöri Zsolt azt mondta, hatalmas az ellentmondás a felkészülés állami támogatása és a paralimpiai eredmények jutalmazása között. Peking után 524 millió forintot osztottak szét a versenyzők és edzőik között, a négy éves felkészülésre pedig ennek az összegnek a felét sem szánja az állam, egy versenyző mindössze 25 ezer forint ösztöndíjat kap havonta.
"Nincs ez így rendjén. Nem az a cél, hogy olyan kimagasló jutalom legyen a sportoló szeme előtt, amely a teljesítményt blokkolja, és a négyéves ínséges időszak után féket dobjunk a nyakukba, hogy tessék, ha te ezt el tudod érni, megoldódik az egzisztenciád, ha meg nem, akkor továbbra is napi két virslin és egy zsömlén élhetsz" - jelentette ki Gömöri Zsolt.

A felkészülés anyagi nehézségeiről azt mondta, miközben nyugaton a parasport is professzionalizálódik, és Németországban a labdarúgó-csapatokat és a Forma 1-es istállókat leelőzve az év csapata tudott lenni a paralimpiai kosárlabdacsapat, itthon sok versenyző a munkahelyéről kéredzkedik el edzésre.
"Nehéz úgy lépést tartani a világ élmezőnyével, ha a versenyzők egy futószalag mellől jönnek edzésre, és azt ígérik, hogy két óra múlva visszaállnak ugyanoda dolgozni. Vagy edzés után nem hazasietnek, hanem a munkahelyükre éjszakai műszakra. Pedig ez élsport. A felkészülésnek a csúcsteljesítmény elérését kellene elősegíteni" - mondta a paralimpiai bizottság elnöke.

Szerinte mivel a versenyzők a paralimpián több számban indulhatnak, mint az épek, volt, aki nem a legerősebb sportágában próbált a legjobb lenni, hanem több számban dobogó közelébe kerülni, ezzel ugyanis több pénzt kereshetett.
"Természetes, hogy egy sportoló szeretne gondoskodni a jövőjéről, és számol. De meg kell változtatnunk a jutalmazási rendszert, a legjobb eredményt kiemelten kell kezelni. Persze a sportoló második legjobbját is el kell ismerni, és ha van rá lehetőség, akkor a harmadikat is. Lehet száz, ötven és huszonöt százalékos elismerést létrehozni. A helyezésekre koncentráló eredményhalmozást fel kell számolni. A nemzetnek az a büszkeség, ha minél több érmet nyernek a sportolói" - fogalmazott a sportvezető.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: MEOSZ