Az otthonközeli ellátás térítési díjairólTanulmány | 2011.06.15.

A 2009. évi CXXX. törvény bevezette az otthonközeli ellátás fogalmát, mely a gyakorlatban az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, és az időskorúak nappali ellátásának finanszírozási módját tartalmazza. A fenntartó döntése, hogy ezeket a szolgáltatásokat működteti-e. A Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján az étkeztetés és a házi segítségnyújtás minden települési önkormányzatnak kötelező feladata.

A törvény az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és a nappali ellátást nevesíti, tehát az ezekre szükséges intézményi térítés díját külön-külön kell megállapítani. Az együttes igénybevétel nem jelenik meg összevont intézményi térítési díjak formájában. Az intézményi térítési díjat konkrét összegben, 10 forintra kerekítve kell megállapítani. Az önkormányzati fenntartó az általa biztosított szolgáltatások intézményi térítési díjait rendeletben határozza meg.

Az intézményvezető állapítja meg a személyi térítési díjat, az igénybe vevő családi jövedelem nyilatkozata és azt alátámasztó igazolások alapján. A térítési díj megállapítását egy évben legfeljebb kétszer lehet felülvizsgálni, kivéve, ha az ellátott jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben nő, vagy csökken. A felülvizsgálatot mindenkor megelőzi az intézményi térítési díj megállapítása. A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Mivel az intézményi térítési díj szolgáltatási egységre (ételadag, szolgáltatási óra, nap) számítódik, ezért a személyi térítési díj is szolgáltatási egységre állapítódik meg, és 10 forintra kerekítendő. A személyi térítési díj nem haladhatja meg étkeztetés esetén a jövedelem 30%-át, házi segítségnyújtás esetén a jövedelem 25%-át, időskorúak nappali ellátása esetén a jövedelem 15%-át, együttes igénybevételkor a jövedelem 30%-át.

Tovább a cikkre 

Forrás: FOGYATÉKKALÉLEK.FREEBLOG.HU