Már száz évvel ezelőtt is gyanakodtak arra, hogy egyes kórokozóknak szerepük lehet a rák kialakulásában. A feltételezést állatkísérletekkel igyekeztek igazolni: bizonyítékul az szolgált, amikor laboratóriumi körülmények között különféle kórokozókkal mesterségesen sikerült daganatot kifejleszteni például szárnyasokban vagy egerekben, illetve azt egyik állatból át tudták vinni egy másikba. Az emberi betegségekben ugyanakkor évtizedeken át nem sikerült összefüggést találni, mígnem a hatvanas években fel nem fedezték az Epstein–Barr-vírus (EBV) és egy rosszindulatú betegség, a Burkitt-féle limfóma, az egyik típusú nyirokmirigy-daganat közötti összefüggést – vázol fel tömör tudománytörténetet prof. dr. Schaff Zsuzsa akadémikus, a Semmelweis Egyetem II. Patológiai Intézetének professzora.

Az első vizsgálatokat követően egyéb vírusok, így a hepatitisvírusok, majd humán papillomavírusok daganatkeltő szerepét igazolták. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a rákos daganatok 15 százalékánál bizonyítható a víruseredet, további 5 százalékban pedig másféle kórokozó ágens (például baktérium) áll a háttérben. Arányaiban ennél több rákbetegség oka is lehet rákkeltő vírus, hiszen a daganatok egy jelentős részének közvetlen kiváltóját ma sem ismerjük, s az eddigi adatok alapján nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy újabb kórokozók daganatkeltő hatását is igazolják.

Májrák a hepatitis talaján

A daganatkeltő vírusok közül a legismertebbek között vannak a hepatitisvírusok, amelyek közül a hepatitis B- és C-vírusnak ismert a daganatkeltő hatása. A hepatitis B-vírusfertőzés a világ egyes területein, például Afrikában és Kínában igen gyakori. A hepatitis B-vírus elsősorban vérrel és vérkészítményekkel terjedhet, ezért szűrik a nyolcvanas évek közepe óta a véradókat. A kór ritkábban szexuális úton fertőz, Afrikában pedig elsősorban a fertőzött anyáról szülés közben terjed az újszülöttre a betegség. A hepatitis B az esetek többségében ugyan gyógyítható, ám a fertőzés újszülötteknél 90 százalékban, felnőtteknél 10 százalékban krónikussá válik. Ennek következtében májcirrózis alakulhat ki, azaz a májban göbök jelennek meg, a betegség a máj szerkezetének egyre jelentősebb, visszafordíthatatlan átépülését okozza, s jelentősen növeli a májrák kockázatát is.

Jelentős előrelépést jelentett a terjedést gátolni hivatott védekezésben a hepatitis B-vírus elleni védőoltás bevezetése. Hazánkban a védőoltás az egészségügyi dolgozóknak kötelező, másoknak, például a fokozott fertőzésnek kitett embereknek pedig ajánlott.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: MNO