Nick Vujicic: „Ha jön egy negatív érzés, kényszerítettem magam, hogy valami szépre gondoljak”Hír | 2016.09.22.
A világhírű motivációs tréner 19 évesen döntötte el, hogy beszédeket fog tartani. Azóta egymilliárd emberhez jutottak el az üzenetei. Ebben szerepe volt egy 19 éves lánynak is, aki az egyik előadása után elsírta magát, mondván, hogy neki még soha senki nem mondta, hogy szép, vagy hogy szereti. Azóta is járja a világot, pedig az édesapja súlyos beteg, nehezen hagyta őt otthon. A héten Magyarországon tartott előadásokat, többek között kamaszoknak is arról: miért nem menő gúnyolni, piszkálni egymást.
Elnököktől a rabokig, kamaszoktól a mélyszegénységben élőkig, rengeteg emberrel találkoztál. Kiknek szeretsz a legjobban előadást tartani?
Nick Vujicic: (Kicsit gondolkodik.) Azt hiszem, a kamaszoknak. A fiatalok rengeteg kérdésre keresik a választ, ezek közül a legfontosabb a „ki vagyok én?”? Kamaszkorban alakul ki a személyiségük, sokféle választás előtt állnak, nem mellesleg fontos döntéseket hoznak. Nem mindegy, hogy milyen hatások érik őket ebben az időszakban.
Saját bevallásod szerint már vagy ezerszer feltetted a kérdést: ki vagyok tulajdonképpen én? Tudod már rá a pontos választ?
Alapvetően azt hiszem, Isten szolgája. Mellette egy olyan ember, aki mindig mer nagyot álmodni.
„Egy csomó inspiráló emberrel találkoztam, de a leginspirálóbb Philip Toth volt. Életem egyik meghatározó szakaszában találkoztam vele, 19 éves voltam akkor. 22 éves korában egy kíméletlen és gyógyíthatatlan betegséggel diagnosztizálták, nem tudott járni, és nem tudott beszélni. Az orvosok 3 hónapot adtak neki, mégis 5 évet élt. Amikor találkoztunk, elmosolyodott, ez a mosoly pedig megváltoztatta az életem. Azt mondtam, ha ez az ember nem tud beszélni és nem tud járni, mégis százakat inspirál, akkor én vajon mi mindenre vagyok képes?” (2014, The Straitstimes)
Két gyermeked van, boldog házasságod. Nemrég azt nyilatkoztad, hogy eleinte többször elkapott a féltékenység, amikor láttad, hogy a társaságban valamelyik férfi átöleli a gyermeked, vagy feldobja őt a magasba. Hogyan jutottál túl ezen?
Egy technika segített. Akárhányszor észrevettem, hogy a hatalmába próbál keríteni egy negatív érzés, kényszerítettem magam, hogy azonnal valami szépre gondoljak. Hogy felidézzem, mi mindenben vagyok nagyon szerencsés. Ez mindig segített, ma már nemigen küzdök ezzel. Az a legfontosabb, hogy nagyon jó apa legyek. Így mindig oda akarnak jönni, a gyerekek, maguktól átölelni engem.
FORRÁS: NLCAFE.HU
