"Nem tudom, mi a baja, de aranyos"Hír | Esemény | 2013.09.27.
Sok autizmussal élő gyereknek és szüleiknek jelentős problémát okoz a viselkedésszabályozás, az agresszió, az alvászavarok, és evési problémák, amelyek korlátozzák lehetőségeiket a közösségekben és az integrált oktatásban. Pedig vannak olyan új módszerek, amelyekkel könnyebb lehet az élet.
Máté hétéves volt, amikor már százas nagyságrendben összeadott kivont és szorzott, és viselkedése is más volt, mint a többieké. Hogy mi volt a baj, azt nem lehetett tudni, de a tanulmányi bizottság szegregált iskolába akarta küldeni. Anyja ezt nem hagyta, normál iskolába íratta, összesen négy általános iskolában fordult meg. Máté tízévesen sem írt túl szépen, amit az egyik tanára szóvá is tett, de a fiú úgy felelt, „minek tanuljak meg szépen írni, ha tíz év múlva már csak billentyűzetet használunk?”. Egy osztálykiránduláson pedig a tanárok pusmogása annyira zavarta, hogy nem tudott tőlük elaludni. Hiába ordibált, kaparta véresre az arcát, a tanárok csak csitították, jobb, ha elalszik. Idegbetegnek titulálták és azt javasolták, legyen a fiú magántanuló. Az anya rengeteg pszichiáterhez, pszichológushoz elvitte, volt, aki kényszerbetegnek, volt aki figyelemzavarosnak diagnosztizálta, de a kedvence ezek közül az, aki azt mondta, „nem tudom, mi a baja, de aranyos”.
Máté Asperger-szindrómás, ami az autizmus egy enyhébb fajtája. Mindezt 14 éves korában diagnosztizálták. A fiú ezután egy gimnáziumban tanult, elvégezte a Szegedi Egyetemen a szociológia szakot, majd mesterképzésen vallástudományt tanult. Erdei Máté ma a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. projektasszisztenseként dolgozik, és ha kell, akár negyedórán keresztül is beszél nemzetközi közönség előtt történetéről.
Láthatatlanul, észrevehetetlenül
Az autizmust még ma is nehéz felismerni, ahogy Máté fogalmaz, ha valaki vakon, siketen születik, az látható, észlelhető, és az emberek segíteni akarnak rajtuk. Az autizmus ezzel szemben nem egyértelmű. Az autizmus spektrumzavar ugyanis nem betegség, hanem genetikai eredetű, több gén együttes kombinációja okozta, változatos tüneteket produkáló fejlődési, idegrendszeri elváltozás. A gyerekek körülbelül egy százalékát érintheti, tünetei az enyhe szociális, beilleszkedési zavaroktól egészen súlyos problémákig terjednek, kezelésére viselkedés- és beszédterápiát használnak. A londoni egyetemen végzett kutatások szerint már hat hónapos csecsemőnél meg lehet becsülni egy jövőbeli autizmus kockázatát, a Harvard Egyetemen végzett korai kutatások pedig jó eséllyel szolgálnak arra, hogy már MRI-vizsgálattal is kiszűrhető legyen a szindróma.
Forrás: HVG.HU
