Nem rokkantaknak való vidékHír | 2012.02.03.

2012. január 1-jén megszűnt a biztosítási elvű rokkantsági rendszer, és segélyezési alapú váltotta fel. A változás legfontosabb értelme, hogy ezen szabályok sokkal könnyebben módosíthatóak.

Bár még kevesen érzékelték az új juttatás összegének csökkenését, azonban egyes hatások már most is láthatóak. Így azok a rokkantnyugdíjasok, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, már nem nyugdíjasok, s így nem jogosultak többek között kedvezményes BKV-bérletre sem.

Már az Alaptörvény tervezetének benyújtásakor, s a költségvetési átalakítások megszorítások tavaszi terveinek nyilvánosságra hozatalakor kiderült, hogy a rokkantnyugdíjasok az új rendszer egyik nagy vesztesei lesznek. Bár az eredeti tervek szerint a rokkantosítás felülvizsgálatával százezer embert vezettek volna vissza a munkaerőpiacra, ám ez az ambiciózus terv teljesen elbukott. Az Alaptörvény által némileg átértelmezett szociális biztonsághoz való jog azonban 2012. január 1-jével megteremtette az átalakítás feltételeit.

A korábbi rendszer 2007/2008-ban jött létre, s ennek lényege az volt, hogy a korhatár alatti, rehabilitálhatónak tekinthető - azaz kisebb mértékben egészségkárosodott - rokkantnyugdíjasok juttatásai átalakultak rehabilitációs járadékká. A 2008-as rendszer egyben a munkaképesség-csökkenés helyett az egészségkárosodás mértékét mérte, amellyel egy szigorúbb kritériumrendszert állított fel. Fontos újítás volt, hogy a rendszeres felülvizsgálat mellett, az érdekeltnek együtt kellett működnie az állami foglalkoztatási szervekkel azért, hogy őt vissza lehessen vezetni a munkaerőpiacra.

Tovább a teljes cikkre

Forrás: MEOSZ