Az EU alapjogi ügynökségének megállapításai szerint az intézményitől a közösségi alapú lakókörnyezet felé kell elmozdulni a szellemi fogyatékkal élők elhelyezésekor, a jogszabályokat és a szakpolitikákat pedig át kell alakítani úgy, hogy jobban segítsék a befogadást és az önálló életvitelt – írták a közleményében, hozzátéve: mindez 80 millió embert érint az EU-ban.

„A fogyatékossággal élők alapvető jogainak érvényesülése elmarad a jogi garanciáktól, különösen most, hogy a megszorítások kezdik éreztetni hatásukat”, szögezte le Morten Kjaerum, a FRA igazgatója. Az ügynökség rámutatott, hogy bár 21 EU-tagállam aláírta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, a társadalomnak ezek a tagjai továbbra is hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak.

Kilenc tagállamban – köztük Magyarországon – vizsgálták egyrészt a szellemi fogyatékossággal élőknek, illetve a mentális problémákkal küzdőknek az önálló életről szerzett tapasztalatait, másrészt a kényszerelhelyezést és a gyógykezelést.

A FRA összegző jellegű következtetéseket vont le a felmérések alapján. Megállapítása szerint az intézményektől való függetlenítést szociálpolitikai reformnak kell kísérnie az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és a személyes támogatás terén is. A munkalehetőségek hiánya következtében állami támogatásokra és ellátásra szorulnak a szellemi fogyatékkal élők. Hozzátették: a szakpolitikák kidolgozásába a fogyatékkal élőket is be kell vonni.

Forrás: AMERIKAI NÉPSZAVA