Fokozatosan megszűnhetnek a fogyatékosokat ellátó több száz fős, sokszor kastélyokba bújtatott tömegintézmények. A fogyatékosok ezentúl várhatóan nem a világ szeme elől elzárva élnek majd, 2013 végétől támogatást kapnak a beilleszkedéshez a társadalomba.
Az ellátórendszer átalakítását 13 éve foglalták először törvénybe, több kormányzat is szőnyeg alá söpörte az üget, végül a
Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) nekiállt a stratégia elkészítésének. Összecsaptak a tárcák, bevetette magát az önkormányzati lobbi, hogy az előző rendszerből visszamaradt, a tudománynak és a gyakorlatnak ellentmondó, nagy intézményekre épülő rendszer egyes elemeit át tudják emelni. Nincs sok idő a vitára, 18 milliárdos EU-s forrástól eshetünk el, ha nem tartjuk a határidőket és törvényes kötelezettségeinke.
Egyre esélyesebbnek tűnik, hogy bő két év múlva jártunkban-keltünkben úgy érezhetjük majd, több a fogyatékos
Magyarországon. Ennek oka nem a számuk növekedése lesz. 2013. december végéig 1500 fogyatékos ember kiköltözik az ápolást, gondozást nyújtó tömegintézményekből, amivel lehetőségük nyílik az önálló életre, az integrálódásra a társadalomba. Ezt a folyamatot nevezik szaknyelven kitagolásnak.
A világ népességének körülbelül 10 százaléka fogyatékossággal él. Ez nagyjából 650 millió embert jelent, akik közül –
a 2001. évi népszámlálás adatai alapján – 577 000 él Magyarországon. Az ENSZ adatai szerint a fogyatékos emberek képezik a világ legnagyobb kisebbségét.