Egy születésnap mindig különleges, de ha a születés váratlan dolgokat hoz, a születésnapok is másfajta gondolatokat ébreszthetnek. “Az élet szép” blog írója Down-szindrómás lánya első születésnapját köszöntötte ezzel a visszaemlékezéssel.
Közel egy évvel ezelőtt megismerkedtem valakivel a FaceBookon, akinek három éves Down-szindrómás gyereke van. A levelezéseinkben írt valamit, ami megragadt az emlékezetemben:
– Egy év múlva már nem is fogod érteni, mi ebben olyan nagy dolog.
Akkor azt gondoltam, hogy ez enyhén szólva is őrültségnek hangzik. Hogy lehetne “nem olyan nagy dolog,” hogy a lányom Down-szindrómás, hogy mindig is más lesz, hogy lemaradásai lesznek, hogy még nem fog beszélni, amikor más gyerekek már igen, hogy nem lehet orvos és a többi.
De most, egy évvel később elmondhatom, hogy már tényleg nem értem, mi ebben olyan nagy dolog. Persze előfordulnak pillanatok, amikor félek: leginkább attól, hogy nem teszek eleget. Az ismeretlen jövő is aggodalommal tölt el néha. De ezek a ritka kivételek egy olyan “szabály” alól, ahol az uralkodó a szeretet, az öröm és a megbékélés a jövővel, bármit hozzon is.
Forrás: DOWN BABA