„Nem engedhetem meg magamnak az önsajnálatot” – bemutatják Alexát, a látássérült hegedűvirtuóztSzakmai cikk | 2016.09.15.
Ha nem muszáj, nem kér segítséget, egyébként pedig mindig mer nagyot álmodni. Így jellemezte magát nekünk Alexa, aki születése óta nem lát. Nehezen kapott kollégiumi helyet – így ismerte meg nevét az ország. Pécsen találkoztunk vele, ahova zenei tanulmányai miatt nemrég költözött elválaszthatatlan társával, Fahéjjal.
Alexa a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium 13. osztályos tanulója. Jelenleg az intézmény OKJ-s képzését végzi, hegedű szakon. Története a hegedűvel négy évvel ezelőtt kezdődött, amikor beiratkozott Dombóváron a zeneiskolába. A lány idén érettségizett, februárban pedig mert egy nagyot álmodni, és felvételizett Pécsre, közösen olyan diákokkal, akik addigra már tíz évet „tettek bele a zenélésbe.”
„A zene mindig része lesz az életemnek – mondja – talán összejön a kamarazenélés, egy kisebb zenekarral, abban azt hiszem, könnyebben megtalálnám a helyem, mint egy szimfonikus zenekarban. A kottából tanulás kicsit nehezen megy, hiszen nem használhatom a kezem egyszerre a hangok kitapintására és zenélésre is, ezért általában előre megtanulom a darabokat.”
Azért, hogy több munkalehetősége legyen, Alexa a Pécsi Tudományegyetem anglisztika szakára is beadta a jelentkezését. Ide is felvették, a biztonság kedvéért azonban most inkább halaszt egy évet, hogy egyedül a zenélésre koncentrálhasson.
Ő Fahéj, Alexa vakvezető kutyája, ahogy a lány mondja, a „lelki társa”. Lassan egy éve elválaszthatatlanok, akkor fejezte be Fahéj a Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskola kiképzését. A kutya mára ismeri a legfontosabb útvonalakat: odatalál az iskolába, onnan vissza a kollégiumba, a kutyafuttatóra, a boltba és az állomásra is. Rengeteg parancsszót ismer: „jobbra”, „balra”, „lépcsőre fel-le”, „kijáratot keres”.
FORRÁS: NLCAFE.HU
