Nem az iskolában tanuljuk meg a munkához szükséges kompetenciákatHír | 2017.01.01.
Minél fejlettebb egy ország élethosszig tartó tanulási kultúrája, annál jobban tud alkalmazkodni hozzá a kialakuló duális oktatási rendszer. Az izolált világok összekapcsolása elsősorban a multinacionális vállalatok akaratából történik mivel ők már látják, a siker az emberi erőforrás minőségétől függ. Az együttműködés azonban sok-sok alkalmazkodást tesz szükségessé mindkét oldalon. Egy jó példáról, a BT (British Telecom) és a Debreceni Egyetem inspiráló együttműködéséről beszélt a HR Portálnak Szabó Zoltán, a BT ügyvezetője, és Jávor András, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese, illetve Halász Gábor oktatáskutató a duális oktatás a duális oktatás előnyéit fejtette ki.
Nincs elegendő, szakképzett munkavállaló a magyar munkaerőpiacon, és az állami oktatási intézmények nagyon lassan tudnak reagálni a változó piaci igényekre. Mire a szükséglet megfogalmazódik, rég másfajta struktúrában kellene oktatni a magyar szakembereket. Éppen ezért, ezekre a tényezőkre együttesen reagálva, egyre több szervezet dönt úgy, hogy elindítja a saját, duális jellegű szakmai képzését. Sokféle szinten, szakmában megvalósult már ilyen együttműködés Magyarországon is.
Nem az iskolában alakulnak ki az eredményes munkavégzési kompetenciák
Nem magyar specifikum a duális képzés, mondta a HR Portálnak Halász Gábor, felsőoktatási szakértő, az ELTE PPK Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport vezetője. Egy globális jelenségről van szó, amely az Európai Unió képzési politikájának kulcseleme.
„A piaci szervezetek felismerték, hogy azok a kompetenciák, amelyek az eredményes munkavégzéshez szükségesek, nem alakíthatók ki pusztán az iskolapadban, a formális, intézményi oktatás keretei közt. Nagy részük csak a tényleges helyszínen tanítható meg”.
Korábban a duális képzés csak bizonyos gyakornoki státuszokat jelentett, de amióta az élethosszig tartó tanulás (Life Long Learning- LLL) céllá vált, azóta az informális tanulás is felértékelődött. Bár, Halász Gábor szerint, korábban azoknál a bizonyos szakmáknál, ahol tétje volt a sikeresen kialakuló képességmátrixnak - például az orvosoknál- mindig is duális keretek között zajlott az oktatás.
Sajnos, a korábbi pedagógusképzést nem lehet jó példaként említeni. Az a fajta hospitálás, ahol a hallgató csak figyelte a munkát végző mentort, csak „mézesmadzagot” jelentett, hiszen az igazi pedagógusi munkára nem adott lehetőséget.
Van, ahol olcsó munkaerőként tekintenek a hallgatóra
Maga a duális képzés nem egy egyszerű képzési folyamat. Az oktató a piaci szervezet munkavállalója, és a kétféle működésmódot össze kell hangolni. Egészen más a hallgatói résztvevők viselkedése is a kétféle, szervezeti struktúrában. A képzést támogató szervezetnek nemcsak szaktudással, hanem eszközökkel, technikával is támogatnia kell a képzést úgy, hogy közben azt is szem előtt kell tartani, hogy ez az oktatási időszak az adott csoport esetében - akár - évekig is eltart.
Bár már van törvényi háttere a duális oktatásnak, de Halász Gábor szerint ez, önmagában nem elég ahhoz, hogy ne csupán jogi aktussá váljon a képzési folyamat. „Egyes helyeken csak olcsó munkaerőként kezdik használni a diákokat, ami több szempontból is káros. A diák ideje hasztalanul megy, a képzési forma meg erodálódik” - mondta a szakértő.
FORRÁS: HRPORTAL.HU
