A kiállítást megnyitó Szentes Tamás főpolgármester-helyettes köszöntő beszédében személyes élményei kapcsán mesélt az egybegyűlteknek a társadalmi szemléletformálásról. „A Gyüre László képzőművésszel közösen kitalált rendhagyó kulturális akadálymentesítő programunk megvalósítja az egyesület azon célját, hogy integrált esemény keretében hozza össze a látókat és látássérült embereket" – mondta el Fodor Ágnes a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) elnöke. Az Árkád Budapest Bevásárlóközpontban látható kiállítás ünnepélyes megnyitója látássérült előadóművészek zenés műsorával folytatódott, majd Kaszás Géza, a rendezvény moderátora közös interaktív tárlat látogatásra és sötétben való vásárlásra invitálta az érdeklődőket.

„Művészi eszmecsere is létrejöhet látó és nem látó között, ha a festményeket közösen fedezik fel" – világított rá egy új perspektívára Gyüre László képzőművész, aki 2009-ben kereste meg a VGYKE-t, hogy megmutassa nekik különleges technikával megfestett vásznait. Az abszurdnak tűnő gondolatot – miszerint vakok és gyengénlátók szemrevételezzenek festményeket – a művész síkszerűből térbeli műalkotásokká formálódott plasztikus művei váltják valóra, amelyek így a látássérült emberek számára is érzékelhetővé válnak.

A domborműszerű képek tárlatának első helyszíne a váci művelődési ház volt, a társadalom szélesebb rétegének megszólításának érdekében azonban megfelelőbb helyszínnek bizonyult az egyesület székhelyéhez közel eső budapesti Árkád Bevásárlóközpont. Az üzletközpont felkarolta a kezdeményezést, így a „Kézzel látók" kiállítás több éve kiemelkedő programként szerepel az ország különböző Árkádjaiban. A Budapesten immár harmadjára bemutatott rendezvény látható volt Kaposváron, Győrben, Pécset és Debrecenben is. „Szeretném, ha még több támogatót találnánk, és, ha a rendezvény mobilabbá válna" – mondta el a Közelképnek a képzőművész, aki szerint kényelmi társadalom lettünk. „Hiába szólítunk meg vállalkozókat és különböző cégeket. Vagy nem tudnak eljönni, vagy nem érdekli őket. Nekünk kell ezt előremozdítani, helybe vinni, mert ha már a bevásárlóközpontban dolgozókat érzékenyíteni tudjuk, nagyot lépünk előre." 

A születése óta csak árnyékokat és körvonalakat látó Bozsik Réka 2009-től dolgozik az egyesületnél, míg most segítőként kalauzolja végig a boltnak berendezett sötét sátorban a látó érdeklődőket. Egyik doboztól a másikig haladva – melyekben hol zöldségeket, hol élelmiszereket, vagy illatszereket kell felismerni – arról mesél, hogy sorstársainak a legtöbbször szükségük van segítségre a vásárlások közben. Az ugyanolyan formájú konzervdobozok még a kifinomult érzékszervekkel tájékozódó látássérülteket is megviccelik. „A gondot az okozza, hogy annyiféle gyártó ad ki ugyanolyan terméket. Minket viszont ugyanúgy, mint a látó embereket érdekel, hogy milyen cégtől származik és mennyibe kerül az adott termék." Jobb híján praktikákhoz kell folyamodniuk: azt például, hogy melyik ásványvíz szénsavas, vagy melyik mentes, a palackok oldalának benyomásával tudják eldönteni – a szénsavmentes ugyanis jobban benyomódik. Szerinte programjuk hasznossága abban mutatkozik meg, hogy a „sötét bolt" sokakat elgondolkoztat. „Bejönnek az emberek, és azt gondolják, hogy ők majd ezt is, meg azt is felismerik, aztán a helyszínen döbbennek rá, hogy igen, felismernék, ha látnák... A kiállított festmények pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a látássérült személyek is szerezhetnek élményeket egy múzeumban."

Tovább a teljes cikkre

Forrás: KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG