Kinek kell fizetnie és mennyit?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. § alapján, a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

A kötelezettség kiterjed a nemzetgazdaság valamennyi szektorára, tehát a versenyszférában, a költségvetési szerveknél, és a nonprofit szektorban működő szervezetekre (ide értve a közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezeteket is.)

Fontos! Több mint 10 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ.

A rehabilitációs hozzájárulás összege 2009.december 31-ig megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-ával., a továbbiakban összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.

Ennek összege:

2008-ban 164 400
Ft/fő/év (Munkaügyi Közlöny, 2007/9),

2009-ben 177 600
Ft/fő/év (Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője, 37. szám).

2010. január 1-től 964 500 Ft/év (Beiktatta: 2009. évi LXXVII tv 129.§,
továbbiakban: Flt 41/A § (5) bekezdés)

A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, a közcélú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása az Mt. 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.

A foglalkoztatási kötelezettség számítása során figyelmen kívül hagyható
munkavállalói létszám a következő támogatott, álláskereső és aktív korú inaktív
személyek átmeneti foglalkoztatását megvalósító foglalkoztatási formákra terjed
ki: közhasznú munkavégzés az Flt 16/A §-ban szabályozott, közcélú munka az
1993.évi III.tv. (továbbiakban: Sztv) 36.§-ban szabályozott, közmunka a
közmunkaprogramok támogatási rendjéről szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet
alapján szervezett munka.

Ki számít megváltozott munkaképességűnek a kvóta teljesítése szempontjából? Mi határozza meg?

A kötelezettség tartalmát (a hozzájárulás fizetés alól mentesítésre jogot adó személyi kört) az Flt. 58.§ (5) bek. m) pont szerint külön jogszabály határozza meg.

Ez a külön jogszabály 2007. június 30-ig a 8/1983. (VI. 27.) EüM.-PM együttes rendelet volt, a tartalom a 28.§-ban meghatározott, a dotációval támogatható megváltozott munkaképességű személyi körrel egyezett meg. Ez volt irányadó 2008. március 2-ig.

2008. március 3-tól a 176/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ új (2) bekezdése szerint az akkreditáció során figyelembe vehető személyekkel megegyező személyi kör került figyelembe vételre.

2009. január 1-től a foglalkoztatási kötelezettség tartalma ismét megegyezik azzal a személyi körrel, akinek a foglalkoztatását a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés e) pontja alapján egyéb feltételek fennállása esetén támogatásban is lehetne részesíteni.

Ugyanezen kormányrendelet 2.§ (2) bekezdése rendelkezik úgy, hogy 2009. január 1-től az Flt. 58.§ (5) bek. m) pont szerinti külön jogszabály: a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet.

A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha

ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális
Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a
továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően,
vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének
szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az
egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű,
vagy

eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg
2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar
Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100
százalékos mértékű, vagy

ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot
meghaladó mértékű, vagy

ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos
mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását
megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való
foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI
szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy

ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában
részesül, vagy

ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a
személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági
támogatásban részesül,

eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre
tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint
adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy

eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény
szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy

ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön
jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy

ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79
százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az
egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő
más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és
rehabilitálható, vagy

ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés,
egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az
OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult
foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre
szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább

Hogyan igazolható a foglalkoztatási kötelezettség teljesítése?

A foglalkoztatási kötelezettségbe történő beszámításra egyaránt addig van lehetőség, amíg adott egészségkárosodást igazoló szakvélemény érvényes.

A megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodására vonatkozó adatokat is tartalmazó igazoló nyilvántartást a munkaadó az 1991.évi IV. törvény 57/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint köteles vezetni.

Lehet-e a foglalkoztatási kötelezettséget támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni?

A 177/2005.(IX. 2.)
Kormányrendelet alapján költségvetési bértámogatás a munkáltató számára csak
akkor nyújtható-egyéb feltételek fennállása esetén-, ha az Flt. 41/A. § (1)-(2)
bekezdésében foglalt kötelező foglalkoztatási szintet (továbbiakban:
rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség) teljesíti.

A feltételt nemcsak a támogatás megállapításakor, hanem annak folyósítása során is figyelemmel kell kísérni. A 177/2005. kormányrendelet 4.§.(2) bekezdése értelmében a naptári negyedév első hónapjától kezdődően ugyanis fel kell függeszteni a támogatás folyósítását, ha a munkáltatónak a rehabilitációs hozzájárulás előző negyedévi elszámolása során befizetési kötelezettsége keletkezett.

A támogatás ismételten abban az esetben folyósítható, ha a munkáltató rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét egy naptári negyedéven keresztül ismét teljesíti.

Annak azonban nincs akadálya, hogy a foglalkoztatási kötelezettséget a munkáltató álláskereső, inaktív, a feltételeknek megfelelő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával teljesítse, és beilleszkedésük elősegítésére az illető
munkaerő-piaci helyzete függvényében támogatásban, járulékkedvezményben részesüljön. Erre lehetőséget nyújt az Flt.,a 2004. évi CXXIII. törvény (a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról),
illetve a 2005. évi CLXXX. törvény (a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről).

Kit lehet beszámítani a foglalkoztatási kötelezettségbe annak mértékét meghaladó támogatott foglalkoztatás esetén?

A foglalkoztatási kötelezettség számítása során annak mértékét (5%) meghaladó foglalkoztatás esetén 2010-ben minden, adott időszakban a 177/2055. (IX.2.) kormányrendelet alapján rehabilitációs foglalkoztatás elősegítését szolgáló bértámogatásban részesülő megváltozott munkaképességű munkavállaló figyelembe vehető.

Hogyan kell megállapítani és megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást? (Flt 42/A§)

A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséből határozható meg. A
statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedes jegyig kell kerekíteni (2009.dec 15-től:Flt 41/A§ (4) bek.).

Az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmáról, tartalmáról, számításának módjáról a KSH rendelkezik, 2010.április 2-tól a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definicióiról szóló 3/2010.(IV.2,)KSH közleménnyel közzétett Útmutató
munkaügy- statisztikai adatszolgáltatáshoz c. KSH Útmutató I.5.pontja rendelkezik.(Hivatalos Értesítő 24/2010(IV.2.) Az Útmutató megtalálható a KSH honlapján is (www.portal.ksh.hu.) az Útmutatók, segédletek közt.

Eszerint ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.

Amire a részmunkaidős foglalkoztatás tervezésekor ügyelni kell:

A 20 fő feletti létszámban foglalkoztatók foglalkoztatási kötelezettsége a statisztikai átlagos állományi létszám 5%-ára terjed ki, és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak statisztikai átlagos állományi létszámát az össz foglalkoztatott statisztikai átlagos állományi létszámához kell viszonyítani.

Tehát csak a KSH szabályai szerint a statisztikai átlagos állományi létszámba beszámító jogviszonyban állók számolhatók el mindkét oldalon.

A KSH útmutató 1.2 pontjában foglalt foglalkoztatás, közte a havi 60 órát el nem érő foglalkoztatás nem része a létszám megfigyelésnek, így az a kötelezettségbe se számít be.

Tehát a 177/2005.(IX.
2.) Kormányrendeletben előírt napi legalább 4 órás foglalkoztatásnak (ami munkanaponként ugyan teljes főt jelent) egyben a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érni ahhoz, hogy a létszámba és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony bele számítson.

A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka.

Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik egyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

Az adófizetésről, a rehabilitációs hozzájárulás Flt. által nem szabályozott kérdéseiről az adózás rendjéről szóló 1993. évi XCII. Törvény (Art) rendelkezik, az adófizetés határidejét 2. sz. melléklete tartalmazza.

1. A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatások:

munkaképesség-csökkenés/   egészségkárosodás mértéke	költségvetési bér- és járuléktámogatás mértéke	bértámogatás   (bér +járulék) időtartama
OOSZI 50%   ORSZI 40-49%	40%	Legfeljebb   36 hónapra, több alkalommal is meghosszabbítható
OOSZI 67%; 100%   ORSZI 50-79%   ORSZI 79%fölötti	60%	Legfeljebb   36 hónapra, több alkalommal is meghosszabbítható
ORSZI 50-79%   (amennyiben a megváltozott   munkaképességű személy rehabilitálható és rehabilitációja javasolt)	60%	Első   alkalommal megállapító szakvélemény kiállításának időpontját követően,   legfeljebb 36 hónapra, hosszabbítás nem lehetséges
Fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása esetén:   amennyiben a foglalkoztató: akkreditált közhasznú szervezetként bejegyzett egyesület, alapítvány,   közhasznú társaság, non-profit gazdasági társaság.	100%	Legfeljebb   36 hónapra, több alkalommal is meghosszabbítható
Fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása esetén,   a fentiektől eltérő foglalkoztatók számára	75%	Legfeljebb   36 hónapra, több alkalommal is meghosszabbítható
OOSZI 40%; ORSZI 40% alatti személy foglalkoztatása esetén:   az OOSZI; ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult   foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében   személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább.	40%	Első   alkalommal megállapító szakvélemény kiállításának időpontját követően,   legfeljebb 36 hónapra, hosszabbítás nem lehetséges.

 

2. A munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott bértámogatás

Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása, vagy fogyatékossága miatt a munkavégzésükhöz segítő személy közreműködése szükséges, a munkáltató részére támogatás nyújtható a segítő személy munkabére és járulékainak együttes összegére.

II. A foglalkoztatási rehabilitációhoz nyújtott egyéb támogatások

1. Bértámogatás a Munkaerő-piaci Alapból

Lehetőség van a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén a Munkaerő-piaci Alapból úgynevezett bértámogatás igénylésére is. A kérelmeket a telephely szerinti illetékes regionális munkaügyi központok
egyedi elbírálás alapján részesítik támogatásban.