Mit énekelnek a Down-szindrómás finn punkok?Hír | 2015.02.17.

A finn punkok egyszerű mondatokban is pontosan meg tudnak fogalmazni egy általános emberi élményt. Ezért is könnyű azonosulni velük.

Bejárta a sajtót a hír, hogy egy Down-szindrómásokból álló finn punkbanda szeretne kijutni az Eurovíziós Dalfesztiválra. Nem titkolt céljuk, hogy fellépésüknek köszönhetően a közönség többet foglalkozzon a Down-szindrómával, minél szélesebb körök ismerjék meg a betegséget, és hogy csökkenjenek a betegekkel szembeni előítéletek. Cikkünkben szeretnénk tisztázni a magyar sajtóban terjengő néhány félreértést és homályos információt, és kiderül az is, miről szól az Aina mun pitää című daluk szövege.

Kezdjük mindjárt az együttes nevével! Minden ellenkező híreszteléssel szemben a Pertti Kurikan Nimipäivät azt jelenti: ’Pertti Kurikka névnapjai’. Az együttes névében szereplő személynév ezúttal nem valami csavaros utalás, hanem egyszerűen az együttes vezetőjének (gitárosának, zeneszerzőjének, szövegírójának) neve. Arról, hogy a nimipäivät ’névnapok’ ebben az esetben honnan jön, mire utal, nem találtunk információt. A többes számot nem feltétlenül kell valódi többesnek értelmezni: az ünnephez kapcsolódó ünnepséget, bulit is szokták így emlegetni. Mivel azonban a finn kultúrában csupán a gyerekek névnapját szokás megünnepelni, a felnőttekét nem, az együttes neve eleve utalhat arra, hogy szellemileg sérült, gyerekként kezelt személyről van szó.

A rosszindulatú magyar kommentelők állításaival szemben az együttest nem az Eurovíziós Dalfesztivál kedvéért grundolták. 2009-ben állt össze egy szellemi fogyatékosok számára létrehozott kulturális workshopon. 2010-ben már lemezük jelent meg, 2012-ben pedig film készült róluk. Az együttes a harminc évvel korábban divatos finn punkzenekarok stílusát idézi, példaképeik között szerepel a Rénhíreken nem egyszer emlegetett Eppu Normaali is.

A dal szövege a nyelvtanulók (és a fordítás fájába fejszéjüket belevágók) nagy megkönnyebbülésére igen egyszerű. Sőt kifejezetten ajánlott nyelvoktatás céljára, mivel néhány mondattípus ismétlődik benne: ideális a kellést, szükségességet, illetve a lehetőséget, engedélyezést kifejező mondattípusok oktatására. Szókincse pedig a leghétköznapibb szavakból áll.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: NYELV ÉS TUDOMÁNY