Építményeink és környezetünk akadálymentes kialakítása társadalmunk fogyatékosnak nevezett tagjai hátrányainak enyhítése miatt is igen lényeges. Ezek az emberek a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni.

A gondolkodásunkat kell megváltoztatni és a végeredmény nemcsak a fogyatékos személyek, hanem mindenki számára kényelmesebb és biztonságosabb használat lesz!

Sokan csak a mozgássérültek számára elérhető mosdót, esetleg egy rámpát vagy egy emelőszerkezetet látják maguk előtt, amikor az épületek akadálymentességéről esik szó, pedig a fogalom ettől többet jelent.

Tartós vagy ideiglenes nehézséggel küzdhet az idős, beteg, egészségkárosodással élő, gyermek vagy kisgyermekkel közlekedő személy. A fogyatékosságot inkább definiáljuk a számukra megnehezített terepen nehézséggel küzdőnek! A nehézség lehet fizikai, érzékszervi és szellemi eredetű, cél, hogy mértékétől függetlenül lehetőleg legönállóbban tudja a személy használni az építményt!

Milyen intézkedéseket tehetünk? Alapvető, ezért első lépés, hogy a mozgássérültek vagy családosok részére kijelölt parkolóhelyeket szabadon hagyjuk részükre!

A tervezés-kivitelezés, beruházói irányelvek meghatározásakor nemcsak a parkolókra, a burkolatok-jelzések szerepére, a rámpákra, a bejárat és lépcsők környezetére kell gondolnunk az említett vizesblokk használat és felvonók mellett.

A láthatóságot segítő megvilágítás, a tapintható jelek, vezetősávok, a csúszásmentes burkolat szintén nagyon fontosak. A kék szín a legjobban érzékelhető, a kék-sárga a látómező perifériáján is még érzékelhető, de a piros-zöld már nehezebben észlelhető. A jól olvasható, minimum 15 mm méretű, esetleg domornyomott betűtípus, a jól megválasztott kontrasztok alkalmazása, az esetleges, kiugró akadályok egyértelmű jelzése lényegesek a tájékozódáshoz.

Ha az ablakok parapet-magassága a leggyakoribb 80 cm helyett 60 cm, akkor az ablakon a kerekes székben ülő is kilát. A tűzjelzőt érdemes sziréna mellett villogóval is ellátni.

Fent csak néhány példa szerepelt, de könnyen beláthatjuk miért nevezzük az ilyen szempontok figyelembe vételével végzett munkát egyetemes tervezésnek. A témában rehabilitációs szakmérnökök, Tervezési Segédlet és Szakkönyvek állnak rendelkezésre, pontos adatokkal a kialakításokhoz.

Az 1998. évi XXVI. törvény rendelkezik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. Záró rendelkezése szól a határidőkről.
A törvény 1999. január 1-jén lépett hatályba; az egyes közlekedési, foglalkoztatási feltételeket fokozatosan de legkésőbb témákra bontva megjelölt határidőkig (részben 2005. január 1-ig, másrészt 2010. január 1-ig) kellett teljesíteni.

Az egyenlő esélyű hozzáférés -ide tartozik az épületek akadálymentessége- feltételeinek megteremtésére különböző nagyságú településeken differenciált mértékben de 2008 december 31.-ig az egészségügyi alapellátásokkal bezárólag, 2009. december 31-ig az alapiskolák szintjéig és 2010. december 31-ig márminden, a szakellátások és pl. önkormányzati ügyfélszolgálatok is akadálymentesen elérhetők kell legyenek!

Mindenki a saját környezetében tapasztalhatja, megvalósultak-e az intézkedések az előírt határidőkig!

Épületeink akadálymentes tervezése nem többletköltség, mindössze egy szempont a sok közül, melyet megrendelő megjelöl a tervezési koncepció kialakításához!

Tovább a cikkre

Forrás: FOGYATÉKOS PORTÁL