Mi történt a fogyatékosügy területén 2011-ben?Hír | 2012.01.08.
2011 a törvények, a lobbik és a petíciók éve volt. Láthattunk sikeres kezdeményezéseket, például a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, s voltak olyanok is, amelyek nem értek el változást. Az Európai Unióban az év az egyeztetések jegyében telt, eredményképpen megűllapodtak a Hozzáférhetőségi Törvény kidolgozásában. Magyarországon átadták az első támogatott lakhatást biztosító lakást a KULCS program keretein belül.
A tavalyi év bebizonyította, hogy megfelelő lobbi tevékenységgel és összefogással lehet változásokat elérni. A 2011-es év belpolitikai szinten megszorítással indult. Nem sokkal az évkezdés után kiderült, nem kaphatnak többletfinanszírozást az autista emberekkel foglalkozó szolgáltató szervek. Decemberben még úgy volt, hogy 150-szeres szorzóval számolhatnak az autista személyek után, az ünnepek alatt azonban a kormány visszalépett az elképzeléstől.
A 2011-es költségvetési koncepció felére csökkentette volna a sajátos nevelési igényű gyerekek támogatását. A tervezet hatalmas ellenállást váltott ki, az erős lobbi tevékenység és a petíció azonban meghozta gyümölcsét, visszavonták a csökkentést. A 2012-es költségvetés ellen petíciót indító támogató szolgálatoknak azonban nem sikerült változtatni a tervezeten: az idei évre 2 milliárd forinttal kevesebb támogatáshoz jutottak. Ugyancsak változás történt a súlyosan halmozottan fogyatékos gyerekek iskoláztatási körülményeiben is. A kormány végül nem fogadta el Lázár János javaslatát, miszerint a kötelező óraszámot el kell törölni, és annak megállapítását szakértőkre kell bízni. Ezen felbuzdulva Lázár új módosító indítványt ígért, amely magasabb óraszámot tenne lehetővé az érintett gyerekeknek.
Ez évben átalakult az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT). Az illetékesek az új tanácstól rendszeres időközönként összehívott üléseket és az érintettek bevonását várják. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) történelmi eseménynek értékelte, hogy a tanácsnak értelmi fogyatékos személy is tagjává vált, Bercse László önérdekérvényesítő személyében.
A farsang hónapja a látássérült emberek rehabilitációs szervezeteit állította nehéz helyzet elé. Felröppent a hír, miszerint megszűnhetnek a látássérültekkel foglalkozó rehabilitációs központok, amennyiben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NFEMI) nem biztosít forrást a további működésre. Az anyagi forrás hiánya ellehetetlenítette a szervezeteket, így sokat közülük kis időre be kellett zárni. Megoldást az utólagos kiírás hozott májusban, amelynek keretén belül 132 millió forintot osztottak szét az érintettek között. Az összeg elég volt az újrainduláshoz, de a legtöbb szervezet csak csökkentett kapacitással folytatta tovább tevékenységét.
A megváltozott munkaképességű emberek visszaintegrálása a munkaerőpiacra 2010 végén kezdődött, és azóta is lebeg a köztudatban: év végén aztán bekövetkezett a rokkantsági rendszer átalakítása. Ennek értelmében az érintett személyek két kategóriába sorolhatók. Amennyiben a testület rehabilitálhatónak nyilvánítja a személyt úgy három évig rehabilitációs ellátásban részesül, mely mellé munkát is vállalhat. Abban az esetben, ha nem vezethető vissza a munkaerőpiacra, rokkantsági ellátást fog kapni. Általánosan elmondható, hogy a juttatások összege alacsonyabb lesz a mostaninál. Enyhítő körülmény viszont a rehabilitációs kártya, amely járulékmentességet biztosít a megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkáltató számára.
Forrás: KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG
