Ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességűek ne csak mintegy 10 százaléka dolgozzon, többek között odafigyelésre, a kommunikációs akadályok áthidalására, a két fél felkészítésére és nagyobb nyitottságra lenne szükség. Nem a fizikai akadályok, hanem a munkáltatók és a munkavállalók fejében élő mentális gátak akadályozzák a megváltozott munkaképességűek szélesebb körű foglalkoztatását. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a most zárult kutatásnak, amelynek során a kutatók mintegy 300, legalább 50 főt foglalkoztató cég HR vezetőjét telefonos megkérdezés formájában, 18 vállalati vezetőt pedig műhelymunka keretében faggattak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalataikról.

"Önmagában a speciális igényű munkavállaló felvétele csak egy elem a sorban. Naponta szembesülünk azzal, mennyire sokat számít, ha egy cég nem feladatot akar kipipálni, hanem valódi integrálásra törekszik. Egy ilyen projektet teljes körűen érdemes csak megvalósítani, a munkaerő-közvetítéstől és a munkát keresők felkészítésétől a munkahelyi érzékenyítő tréningen és az ott dolgozók bevonásán át a folyamat egészének végigkíséréséig" - kommentálta a kutatást Dobár Attila, a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci reintegrációjával foglalkozó Rehabjob ügyvezető igazgatója. "

Sajnos egyik félnek sem könnyű leküzdenie a mentális akadályokat: a munkaadók jelentős része kizárólag fizikai, segéd- vagy betanított munkára tud csak elképzelni megváltozott munkaképességű munkatársat, a munkavállalók pedig tartanak az újtól, a szokatlantól és kellemetlenségektől. Az ilyen akadályok maguktól nem szűnnek meg. - mondta Dobár Attila.

A legodaadóbb munkatársak

"Egy magas vérnyomással küzdő, szervátültetett vagy alig látó munkatárs befogadásához oldani kell a félelmeket, a gátlásokat. Ha a munkaadó nincs felkészítve, akkor a közvetlen vezető nyűgnek fogja tekinteni a felsővezetői döntés alapján nála dolgozó új munkatárs integrálását és mentorálását. Ki kell alakítani a foglalkoztatás, az elvárások, a kommunikáció módját, mindehhez érzékenyítésre és felkészítésre van szükség. Ugyanígy szükség van a munkát keresők felkészítésére is, látniuk, érteniük kell az elvárásokat, a munkahelyi környezet sajátosságait, és fel kell őket vértezni a legkülönbözőbb nehézségekre. A felkészítésben nagy mértékben támaszkodunk a megváltozott munkaképességűek körében régóta otthonosan mozgó és elfogadott civil szervezetekre, így többek között a Salva Vita Alapítványra" - mondta Dobár Attila.

A kutatás szerint a sikeresen integrált speciális munkavállalók körében a fluktuáció csak töredéke a többi munkavállaló körében tapasztaltnak, míg a munkatársak gyakori cseréje a beilleszkedéssel kapcsolatos negatív tapasztalatokra és a rosszul előkészített projektekre vezethető vissza. A válás leggyakoribb okaként az elvárásoknak való meg nem felelés, a gyenge beválási szint és a kommunikációs nehézségek szerepel, pedig a sikeres integráció esetén az egészséges munkavállalókéhoz képest jóval alacsonyabb a munkaerő-elvándorlás, illetve elbocsátás szintje.

A magasabb szintű lojalitást igazolja a megváltozott munkaképességűeket elsősorban a konyhai kisegítői munkára nagy számban foglalkoztató Eurest Kft. példája is, ahol az integrálási programot követően a korábbi 50 százalék körüli fluktuációs arány a töredékére esett vissza. "Saját, jól felfogott érdekünkben segítjük a speciális helyzetben lévő kollégák beilleszkedését. Odafigyeléssel minden megoldható: az is, ha valaki csak ülő munkát tud végezni, ha rendszeresen kell gyógyszereznie magát, vagy tagoltan kell vele beszélni. Étteremvezető kollégáim szerint a legodaadóbban a nagyobb odafigyelést igénylő kollégák végzik a munkájukat. - mondta Kaszás Helga, az Eurest Kft HR igazgatója.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: HR PORTÁL