Az alapvető jogok biztosának közleménye szerint hivatala több panaszt kapott a megváltozott munkaképességű személyek ügyeinek elhúzódása miatt. A másodfokon eljáró, egyben az elsőfokú eljárások szakmai felügyeletét is ellátó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal nyilvántartása szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátási igény ügyeiben a valódi késedelmek aránya alig 4 százalékos volt. A határozathozatalt a legtöbb esetben rendkívül lelassítja, hogy a kérelmezők gyakran hiányos vagy érvénytelen igazolásokat nyújtanak be a jogosultság feltételeként meghatározott biztosítási jogviszonyokról. Az ügyintézés során gyakran az derül ki, hogy a munkáltató nem fizette a munkavállaló után a járulékokat, nem jelentette be a dolgozóját, vagy hiányoznak a külföldi munkavállalásról szóló, hitelt érdemlő dokumentumok. Ilyenkor a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinek munkatársai más hivataloktól próbálják beszerezni a biztosítási időt igazoló iratokat, ennek időtartama azonban nem számít bele a jogszabályban előírt 60 napos ügyintézési időbe.

Egy jogszabály-módosítás várhatóan jelentős mértékben felgyorsítja majd a biztosítási idő igazolásának folyamatát. Az ellátási jogosultság megszerzéséhez eddig a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül 1095 nap biztosításban töltött időt kellett a kérelmezőnek igazolnia. Számos igénylő azonban az elmúlt években nem tudott rendszeresen munkát vállalni, régebben viszont volt jogviszonya. Egy törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy januártól a rehabilitációs hatóságok az igénybejelentést megelőző 10, illetve 15 éven belül is vizsgálják a biztosításban töltött időt: Az igénybejelentést megelőző 10 éven belül 2555, 15 éven belül pedig 3650 nap biztosításban töltött időt kell igazolni a jogosultság megszerzéséhez.

Előleg megállapítását a jogszabály abban az esetben teszi lehetővé, ha már bebizonyosodott, hogy a kérelmező jogosult az ellátásra, azonban az ellátás összege a szükséges adatok hiánya miatt nem állapítható meg. Amennyiben az eljáró hatóságok a jogosultsági feltételek mérlegelése nélkül állapítanának meg előleget, és utólag derülne ki, hogy a kérelmező valamilyen feltétel hiánya miatt nem jogosult az ellátásra, a felvett összeget vissza kellene fizetnie. Késedelmi kamatot akkor állapíthat meg a rehabilitációs hatóság, ha az ügyintézési határidőt túllépte, illetve ha a másodfokú közigazgatási eljárásban az elsőfokú döntést megváltoztatják.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: HR PORTAL