Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása helyett büntetőadót fizetnek szívesebben a cégekHír | 2014.11.19.

A korábbi rokkantnyugdíjasok mindössze kevesebb, mint tíz százalékát sikerült eddig visszairányítani a munkaerőpiacra azzal, hogy megvonták tőlük az ellátást. Ez valamivel több mint 8 ezer embert jelent, ami, ha hozzászámoljuk a rehabilitációs ellátásra jogosulttá vált 26 és fél ezer főt, még minding messze van attól a 150 ezertől, akit a kormány korábbi tervei szerint vissza kellene terelni a munkaerőpiacra.

A kormány 2012 januárjától szüntette meg a rokkantnyugdíjat, és kötelezte komplex felülvizsgálatra az 57 év alatti rendszeres szociális járadékost, illetve volt III-as csoportú rokkantat. A 200 ezer érintett közül 195 ezren jelentkeztek felülvizsgálatra, de mint azt a Nemzeti Rehabilticiós Szolgálattól (NRSZH) megtudtuk, ez év szeptember végéig is csak alig 106 ezer érintettnél sikerült elvégezni az egészségi állapotot és foglalkozási rehabilitálhatóságát minősítő felülvizsgálatot. Rokkantsági ellátásra ez alapján a 67 százalékuk, rehabilitációs ellátásra 25 százalékuk vált jogosulttá. (Ez utóbbi ellátás legfeljebb három évig folyósítható annak, akit rehabilitációt követően munkára alkalmasnak találnak.) Mindössze 8396 embernél találtak olyan mértékű állapotjavulást, amely miatt már semmilyen ellátást nem kaphat. Az NRSZH-tól arról nem kaptunk konkrét információt, mennyibe kerül a költségvetésnek a kötelező felülvizsgálat, csak annyit közöltek, hogy annak forrása „benne van az éves költségvetésben”.

A rokkant-foglalkoztatás növelése a cél a rehabilitációs hozzájárulással is, ami jelenleg a tíz évvel ezelőtti összeg majdnem kétszázszorosa. A „büntetést” minden, legalább 25 főt foglalkoztató cégnek meg kell fizetnie, ha a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak aránya nem éri el a teljes létszám öt százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege „hiányzó dolgozónként” 1993-ban még mindössze 2500 forint volt. Minden évben emelték ugyan, de először 2003-ról 2004-re ugrott meg igazán, a háromszorosára, 37 300-ról 117 600 forintra emelkedett. Majd minden évben növelték, 2010-ben viszont drasztikusan, az előző évi összeg, a 1776 00 forint majdnem öt és félszeresére. Így érte el a jelenlegi, évi 964 500 forintot.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: VILÁGGAZDASÁG ONLINE