Mint mondják, az érem csak annak jár, aki 24 óra alatt lefutja a 42 kilométert. Claire versenyzőtársai azonban nem voltak ilyen szőrös szívűek: 14-en ajánlották fel neki a saját érmüket.

Claire öt évvel ezelőtt bénult le, amikor egy lóversenyen leesett hátasáról, és eltörte a gerincét. A roncsolódott csigolya átszakította a gerincvelőt, és elvágta az idegpályákat, így az asszonynak esélye sincs, hogy valaha magától lábra álljon. Ám ő nem adta fel a küzdelmet, s a sporttal sem volt hajlandó szakítani. Bár mindennapjait tolószékben tölti, egy izraeli cég által gyártott speciális járókészülékkel a múlt hónapban a maratoni távnak is nekivágott.

A különleges szerkezet Claire karjának mozgását viszi át a lábakra, s lendíti előre azokat, az erőátviteli karok pedig segítenek őt álló helyzetben tartani. Ezzel együtt a napi többórás erőfeszítés, ami a táv megtételéhez kellett, az utolsó tartalékokat is kivette a hősies asszonyból. Claire a többi versenyzővel együtt indult el, de csak tegnap ért célba, az utolsó kilométereket már pokoli fájdalmak között teljesítette.

– Nem a szervezők által visszatartott érem a fontos, hanem az a 14 valós medál, amit ép társaimtól kaptam – mondta a célba érés után Claire. –Elképesztő mennyiségű támogatást és szeretetet kaptam az elmúlt 16 nap során, ilyen sok segítségre nem is számítottam. A legnagyobb dolog, hogy sikerült felhívnom a figyelmet a gerincsérültek megsegítésének fontosságára, és rengeteg adományt is gyűjtöttem az út során. Claire már balesete után ismerkedett meg férjével, Dannel, s 13 hónapja megszületett kislányuk is, Maisie, aki együtt tanult járni édesanyjával: a kislány először, a mama már másodszor, a járógéppel.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: MEOSZ