Még több megváltozott munkaképességű ember kaphatna munkátHír | 2013.03.27.

Az elmúlt évben szinte egyáltalán nem nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aránya. A rehabilitációs járulékot 3 évvel ezelőtt többszörösére növelték, de mára már pénzügyileg nem ösztönöz további megváltozott munkaképességű dolgozók felvételére - írja a Rehabjob Nonprofit Kft. közleménye.

"A HVG állásbörzén végzett felmérésünk szerint a megkérdezettek alig több mint fele tudta pontosan mit is jelent a megváltozott munkaképesség. A többieknek inkább csak sejtése volt a dologról" - mondta Dobár Attila, a JobGroup részeként működő RehabJob Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. "Minket valójában az érdekelt, hogy mi a közvélekedés a megváltozott munkaképességűek integrálásával kapcsolatban, de mint kiderült, ehhez először alapvető fogalmakat kell tisztázni. Ezt követően viszont kiderült, hogy a válaszolók harmadának van olyan megváltozott munkaképességű ismerőse, aki dolgozik, további 30 százalékuk pedig olyanról tud, akinek nincs munkája. A válaszadók 85 százaléka tartotta fontosnak, hogy a megváltozott munkaképességűek is dolgozhassanak és szinte minden megkérdezett azt vallotta, hogy szívesen együtt is dolgozna ilyen munkatárssal. Az ehhez szükséges feltételek megteremtését felerészben az állam, 30 százalék erejéig a vállalatok, 10-10 százalékban pedig a civil szervezetek, illetve az érintett munkavállalók felelősségének tartották a megkérdezettek" - mondta Dobár Attila.

Az információhiányból fakadó problémák visszaköszönnek a vállalati oldalon is. Miközben 2010-ben a vállalatok által kötelezően fizetendő rehabilitációs hozzájárulás fejenként 177 ezer forintról 964 500 forintra ugrott, ennek hatása ma már nem tükröződik a foglalkoztatásról szóló számokban. (Ezt a hozzájárulást azon 25 főnél több embert foglalkoztató cégek fizetik, amelyekben a megváltozott munkaképességű dolgozók aránya nem éri el az öt százalékot.) Bár az első évben, 2010-ről 2011-re megugrott a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma, 2012-re ennek már szinte semmilyen érzékelhető hatása nem volt.

"Jónéhány cég egyszerűbbnek tartja, ha inkább befizeti a büntetőadónak tekintett járulékot, mintsem érdemben megfontolná, mit is nyerne az állások megnyitásával. Több mint 60.000 lehetséges pozíció helyett inkább rehabilitációs hozzájárulást fizetnek a cégek, eközben pedig munkaképes és dolgozni akaró, speciális helyzetű emberek tömegei keresnek keresnek munkát. Miközben nyilvánvalóan a gazdaság állapota sem könnyít a helyzeten, mégis, elsősorban szemléletbeli változásra van szükség. Azt tapasztaljuk, hogy a vezetők és a munkatársak speciális felkészítésével, tréninggel, a terep előkészítésével és a munkába állt, megváltozott munkaképességű kolléga segítésével komoly gátakat tudunk áttörni és sikertörténetté válhat a beilleszkedésük. A visszajelzések rendre igazolják, hogy a hétköznapok során a megváltozott munkaképességűek között az átlagot meghaladóan magas a munkához és a munkahelyhez való lojalitás szintje és odaadó munkavállalókról van szó" - mondta Dobár Attila.

A HVG Állásbörzén 260-n töltötték ki a RehabJob Nonprofit Kft. "5 kérdés, 5 válasz, 5 perc az integráció jegyében" kérdőívét. A kérdőívet kitöltők átlagéletkora 31 év volt. Túlnyomó többségük felsőfokú végzettségű (77,50 százalék), a középfokú végzettségűek aránya 21,1 százalék, 1,4 százaléka pedig alapfokú végzettséggel rendelkezett. A válaszadók több mint kétharmada fővárosi, a többiek megyei jogú városból, illetve kisebb városból, községből érkeztek.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: HR PORTÁL