Egy kutatás és egy felmérés eredményei egyaránt azt mutatják: számos tényező akadályozza a folyamatot, amelyek között anyagi és mentális megfontolások egyaránt szerepelnek. A RehabJob Nonprofit Kft. megbízásából a BellResearch 2012-ben mérte fel mintegy 300, legalább 50 főt foglalkoztató cég HR-vezetőjének tapasztalatait a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban. Mint kiderült, a foglalkoztatás egyik legfőbb gátja az akadálymentesítés és az ehhez szükséges forráshiány. A válaszokból ugyanakkor az is kiviláglott: a legtöbbször nincs szükség akadálymentesítésre, s ha mégis, az – mondjuk egy rámpa létrehozása – viszonylag kevés pénzből megoldható. Ahhoz tehát, hogy a megváltozott munkaképességűeknek ne csak a töredéke (nem egészen 10%-a) dolgozzon a verseny- és a közszférában, elengedhetetlen a kommunikációs akadályok áthidalása, a munkaadók és a munkavállalók nyitottsága és felkészítése, vagyis a mentális akadálymentesítés.

Ezt a következtetést erősítette meg az újabb pillanatkép, amely a RehabJob néhány célirányos kérdésére adott válaszokból rajzolódott ki a tavaszi HVG-állásbörzén. Az Öt kérdés, öt válasz, öt perc az integráció jegyében címmel összeállított kérdőívre 260-an válaszoltak.

– A megkérdezettek alig fele tudta pontosan, mit jelent a megváltozott munkaképesség, a többieknek inkább csak sejtése volt a dologról. Bennünket valójában az érdekelt, mi a közvélekedés a megváltozott munkaképességűek integrálásával kapcsolatban, ám nyilvánvalóvá vált, hogy ehhez előbb alapvető fogalmakat kell tisztázni. Kiderült azonban az is, hogy a válaszolók harmadának van olyan megváltozott munkaképességű ismerőse, aki dolgozik, s további 30%-uk tud olyanról, akinek nincs munkája. 85% tartotta fontosnak, hogy a megváltozott munkaképességűek is dolgozhassanak, és szinte minden megkérdezett azt vallotta, szívesen dolgozna együtt ilyen munkatárssal – mondta Dobár Attila, a RehabJob Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: NÉPSZABADSÁG