Egy új látásmód: látó és látássérült trénerek együttműködésbenHír | 2011.07.04.

„Rájöttünk, hogy meg tudjuk tanítani, hogyan fogadjanak el minket a látó emberek" – mondta el a munkáltatókra fókuszáló érzékenyítő tréning látássérült trénere. Az „Új látásmód” névre hallgató közel 17 hónapos program keretein belül 32 millió forintból 19 rehabilitációs mentort és 19 érzékenyítő trénert képeztek ki

„A korábbi tapasztalatokat felhasználva nagy hangsúlyt fektettünk a látó és látássérült dolgozók összehangolt munkájára, hiszen szép eredményeket lehet elérni közös erőfeszítéssel” – mondta el Fodor Ágnesa Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) elnöke, az „Új látásmód” projektmenedzsere. Hangsúlyozta, hogy a látássérült munkavállalók nem csak díszletek, hanem szakemberek, akikben megvan a munkához szükséges kapacitás.
 
A VGYKE és az Egészséges Szervezet, Egészséges Munkahely Alapítvány kooperációja nyomán életre kelt 17 hónapos program a látássérült emberek munkaerőpiacra való visszavezetését tűzte ki célul. 36 látássérült ember pályáját követték végig, képzési műhelyeket hoztak létre, miközben 19 rehabilitációs mentort készítettek fel számukra. „A képességfejlesztésre és a gyakorlatra helyeztük a hangsúlyt. Egy mentornak tudnia kell motiválni, ismernie kell a jogszabályokat, az etikai elvárásokat, ráadásul munkáját a látássérült emberek specifikus igényeinek ismerete kell, hogy áthassa”– mondta az egyik oktató. A látó és látássérült dolgozók eltérő munkahelyi igényeire a Maslow-féle szükségletpiramis példáján hívták fel a figyelmet, melyek szem előtt tartása elkerülhetetlen a kedvező munkahelyi környezet kialakításához.
 
A „Túloldalról” érzékenyítő tréning ezen tapasztalatokból született meg, s elsősorban a munkáltatókra fókuszál. „Rájöttünk, hogy meg tudjuk tanítani, hogyan fogadjanak el minket a látó emberek" – mesélte Veres Katalin látássérült tréner. Az érzékenyítő foglalkozások alkalmával látó és látássérült vezetők közösen dolgoznak azon, hogy vak embertársaik tapasztalásainak egy szeletét megismertessék a résztvevőkkel. „Az egész alapja a kölcsönösség, hiszen mindkét oldalnak tanulnia kell egymástól” – mutatott rá Móré Zsuzsa a trénerpáros látó tagja, majd hozzátette „a látó-látássérült kérdés a közös munka során, már nem is kérdés igazából”.

S, hogy miért is érdemes energiát fektetni ezekbe a törekvésekbe? A pozitív példák magukért beszélnek. Nyikes Fatime a Budakörnyéki Látássérültek Közhasznú Egyesületének látássérült elnöke elmondta, hogy nagyon jó eredményeket értek el a vak emberek gyógymasszőrként való foglalkoztatásában, ám rámutatott a továbbképzés és a nem pusztán nyílt piacon alapuló, vegyes rendszer fontosságára is.
 
A Kézenfogva Alapítvány élen jár a fogyatékossággal élő emberek munkaerő piaci elhelyezésében. Felkérésekre végeznek elemzéseket, hogy az adott vállalatnál milyen munkakörben érdemes megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatni. Pozitív példa, hogy a Szempont Alapítvány és a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének együttműködése révén fordítói távmunkát kaphatott egy látássérült lány. Követendő továbbá a több kitüntetéssel büszkélkedő Hotel Panda is, amely a múlt hónapban vehette át az Európai Vállalkozási Díjat. A nemzetközi babérokra törő szálloda csak megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat, mindenféle fogyatékossági csoportból.

Tovább a cikkre


Forrás: KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG