A fogyatékossággal élő emberek média-megjelenése a vizsgált időszakban - 2010 második és 2011 első félévében - 0,1 és 0,2 százalék volt. 2010-ben a legmagasabban reprezentált csoport az érzékszervi fogyatékosoké volt 49,1 százalékkal, míg 2011-ben a testi fogyatékossággal élők csoportja szerepelt a legtöbbet a médiában 44,9 százalékkal. „Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élők a magyar médiafogyasztó számára láthatatlanok maradtak" - áll a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményében. A NMHH-nak a nyilvánosságra hozott elemzéssel és a Közszolgálati Kódex megalkotásával is az a célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a fogyatékossággal élők hazai médiareprezentációjának elégtelenségére.

A médiatörvény nem határozza meg, hogy a műsorokban mekkora arányban kell szerepelniük a fogyatékossággal élő személyeknek. A NMHH szerint a megjelenések egysíkúak, nagy részük a szociális szféra eseményeit bemutató témák tárgyalására, a balesetekről, természeti katasztrófákról szóló tudósításokra, valamint a kormány tevékenységét ismertető anyagokra korlátozódtak.

A média közgondolkodásra gyakorolt hatása révén érzékenyíti az embereket a társadalom különböző csoportjainak problémái iránt. A 2011. június 29-én életbe lépett közszolgálati médiaszolgáltatás elveit összefoglaló Közszolgálati Kódex K pontjában rögzítették a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos műsorkészítési elveket.

Eszerint a  műsorszolgáltatónak kötelessége műsorai útján elősegíteni a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját és növelni a reprezentációjukat – mind a tájékoztató mind a fikciós tartalmakban – rendszeres, a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel foglalkozó műsorok formájában. Ehhez kapcsolódóan a fogyatékos vagy hátrányos helyzetű személyek, csoportok társadalmi beilleszkedését bemutató műsorszámok létrejöttének támogatását is célul tűzték ki a műsorszolgáltatók elé.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG