Korlátozható lenne a választójog?Hír | 2011.11.07.
Jelenleg 60 ezer magyar állampolgár nem élhet választójogával, mert valamilyen okból - mentális zavar, értelmi fogyatékosság - gondnokolttá vált. Emiatt a strasbourgi emberi jogi bíróság is elmarasztalta hazánkat. Az új alkotmány szerint a bíróságokra hárulna a feladat, döntsék el, ki élhet és ki nem választójogával. Ezzel az ötlettel pedig még a miniszteri biztos is vitatkozik. Egyáltalán, el lehet-e venni valakitől a választójogot, mert fogyatékos? A TASZ filmje ezt a kérdést járja körül.
Elvesztették
Magyarországon 60 ezer, mentális zavarral, értelmi fogyatékossággal vagy időskori leépüléssel küzdő felnőtt áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt. A hatályos alkotmány értelmében ők kivétel nélkül elveszítik választójogukat. Legyen bár pánikbetegséggel küzdő egyetemi professzor vagy egy szociális otthonban élő értelmi fogyatékos lakó, akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek, az - tekintet nélkül egyéni képességeire vagy politikai aktivitására - elveszíti választójogát.
Ez a szabályozás sérti hazánk nemzetközi vállalásait. 2010 májusában az Emberi Jogok Európai Bírósága a K.A. kontra Magyarország ügyben elmarasztaltahazánkat a gondnokoltak választójogának megsértése miatt. Magyarországnak tehát változtatnia kell a meglévő szabályozáson.
Az új alaptörvény is elveheti
Az új szabályozás az új alaptörvényben körvonalazódik. A XXIII. cikk (3) bekezdése szerint “nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.” Míg tehát eddig minden nem teljesen cselekvőképes felnőtt állampolgár elveszítette választójogát, addig januártól azok a nem teljesen cselekvőképes személyek veszítik el választójogukat, akiknek az esetében a bíróság erről külön rendelkezett. Fenti példánknál maradva: míg a pánikbeteg egyetemi professzor esetében a bíróság feltehetően a választójog megőrzése mellett teszi le a voksát, addig az értelmi fogyatékosnak minősített és intézetben élő személy esetében feltehetően a választójog elvonásáról fog dönteni.
Hogy a bíróságok hogyan és milyen szempontok szerint döntenek majd, nem tudható - semmilyen mérőeszköz vagy standard vizsgálati eljárás nem áll rendelkezésre, amelynek alapján megbízható döntést lehetne hozni. A szakértők valójában azzal sincsenek tisztában, hogy mit és hogyan kellene mérni.
Forrás: INDEX
