A szabadság kiadásával összefüggésben érdemes minden alkalommal rámutatni arra, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki és nem a munkavállaló veszi ki - mondja dr. Kéri Ádám ügyvéd, a HR Portál munkajogi szakértője. Az Mt. szerint a munkavállaló az összszabadság állományán belül 7 munkanap szabadsággal rendelkezik csupán. Azt is tudni érdemes, hogy a gyermekek után járó pótszabadsággal sem a szülő „rendelkezik” azaz, nem akkor veszi ki, amikor arra a gyermekkel összefüggésben szükség mutatkozik. Ezt a pótszabadság részt ugyanúgy a munkáltató adja ki, amikor jónak látja.

Több szabadsággal kompenzálja a jog, ha a kormánynak dolgozunk, vagy olyan szervnél, munkakörben, amely eltér a szokványostól, esetleg magasabb fizikai, lelki terheléssel jár együtt az adott munka. Jelenleg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) ismét napirenden van az Mt. módosítása és benne a pótszabadságok kérdése. A munkavállalói oldal ezzel összefüggésben az egészségkárosító munkakörben dolgozó munkavállalók számára pótlólagos pótszabadság bevezetését javasolja, mely a megszűnt korkedvezményes nyugdíj káros hatásait kompenzálná mutat rá az ügyvéd, aki a LIGA Szakszervezeteknek is külső szakértője. 

A rendvédelmisek szabadságolási rendszere

Egy 17 éve rendőrségnél, jelenleg egy budapesti szerv gazdaságvédelmi főosztályán, kiemelt főnyomózóként dolgozó, egy gyerekes apuka összesen 34 nap szabadsággal gazdálkodhat 2016-ban. Lássuk a részleteket. A rendőrök, katasztrófavédelmisek, a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos tagjának alapszabadsága évi huszonöt munkanap. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati szóló 2015. évi XLII. törvény (Új Hszt.) rögzíti a civil munkavállalóktól eltérő, a rendőrökre vonatkozó szabadságolási szabályokat. 

A törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, vagyis a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára, az Országgyűlési Őrségre terjed ki. Utóbbi kettő esetében Országgyűlésről és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Pótszabadság jár még ezen felül a szolgálati viszonyban töltött idő függvényében: így ha ez két év, akkor három nap, három-öt év esetén négy nap, hat-tíz év szolgálati viszonyban töltött idő után öt nap, tizenegy-tizenöt évnél hat nap, tizenhat-húsz év esetén hét nap, huszonegy-huszonöt évnél nyolc nap, huszonhat-harminc évnél kilenc nap, harmincegy év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után tíz nap jár az alapszabadságon felül.

Ha azonban valaki vezető, akkor ezen pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg a törvény értelmében. A beosztott vezető tizenegy napot, középvezető tizenkét napot, területi szerv vezetője tizenhármat, a központi szerv vezetőjének helyettese tizennégyet, a központi szerv vezetője pedig tizenöt napot adhat hozzá a huszonöt nap szabadságához.

A pótszabadságon túl évente öt nap pótszabadságra jogosult a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja, ha szolgálati feladatait a törvény szerinti biztonsági részlegen látja el - szól a regula. Ezen felül jár még a rendőröknek a fent taglalt pótszabadság a gyermekek után is. Sőt, a hivatásos állomány tagjait még mindezen túl megilleti tizennégy nap rekreációs célú pótszabadság is. Ez azonban csak akkor csapódik hozzá az eddig sem túl kevés szabadsághoz, ha fokozottan veszélyes - nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti - szolgálati beosztásban, repülőgép- vagy helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő, közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár vagy a miniszter által meghatározott, terrorelhárítási feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztásban teljesíti szolgálatát.

Forrás: HR PORTAL