Kérdés és tagadás jelnyelvenHír | 2013.08.10.
Ki gondolta volna, hogy a tagadást a magyar jelnyelvben is fejrázással fejezhetjük ki a legegyszerűbben? Az sem meglepő, hogy a kiegészítendő kérdéseket a kérdőszóról ismerjük fel. De mi a helyzet az eldöntendő kérdéssel? A cikk végére közelebb kerülünk ahhoz, hogy a Hufnágel Pistiről szóló klasszikus kérdést is jelnyelvre fordíthassuk.
Legutóbb azt mutattuk be, milyen lehet a magyar jelnyelv állító kijelentő mondatainak szórendje. Az alábbiakban azzal foglalkozunk, hogy hogyan tehetünk fel jelnyelven kérdést, illetve hogyan tagadhatunk jelnyelven.
Kérdő szerkezetek
Egy magyar jelnyelvi kérdésben alapvetően kétféle stratégiát figyelhetünk meg. A legáltalánosabb, hogy valakivel/valamivel kapcsolatban tesszük fel a kérdésünket: MARI MIT AKAR
Ha konkrét eseményt követően kérdezünk vissza, például az imént itt járt Mari, láttuk, hogy akart valamit, majd megkérdezzük beszélgetőpartnerünket, hogy mit is akart tulajdonképpen, akkor a kérdőszó jellemzően a mondat végén szerepel – hiszen itt a kérdés csak annyi, hogy mit is akart az illető: MARI (névjel) AKAR MIT
Tovább az eredeti cikkre és a képekre
Forrás: NYELV ÉS TUDOMÁNY
