Jobban elfogadjuk már őketHír | 2011.12.03.
Hazánkban több mint félmillió fogyatékos ember él, jogaikat az 1998-as fogyatékosügyi törvény mellett több nemzetközi egyezmény is biztosítja. A különböző érdekvédelmi szervezetek vezetői szerint jogalkotásban jók vagyunk, és sokat változott a társadalmi szemlélet is, de a hétköznapokban még mindig rengeteg kihívással kell megküzdeniük a fogyatékos embereknek. Ráadásul úgy tűnik, a megszorítások őket is elérték, legalábbis így értelmezik a héten tárgyalt új rokkant-törvényt.
Elmaradt reform
– A társadalmi befogadás terén történt előrelépés, de az értelmi fogyatékosok továbbra is a leghátrányosabb csoportját képezik a fogyatékosoknak – mondta el lapunknak Kovács Melinda. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének vezetője hozzátette: nagyon várták a 2009-ben kidolgozott új polgári törvénykönyvet, mely átalakította volna a gondnokság rendszerét. Ez végül nem lépett hatályba.
A másik fontos téma számukra az úgynevezett kitagolás lett volna, vagyis a jellemzően eldugott helyeken található, nagy létszámú bentlakásos intézmények átalakítása. Ennek határideje 2010. január 1-je volt, de jelenleg is mintegy 15 ezer értelmi fogyatékos ember él ezekben a zsúfolt intézményekben.
Veszélyes változások
Jó útán jár az akadálymentesítés Szakály Melinda szerint. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke úgy látja, főként az elmúlt két évben, az EU-s fejlesztések beindulásával kapott látványos lendületet a folyamat.
– A felújításokhoz egyre több cég, intézmény kéri ki a véleményünket, sokan kérnek segítséget Braille-írásos szóróanyagok, hangos térképek készítéséhez is – mondta Szakály Melinda, aki szerint bár vannak itthon jó példák, azért a nyílt munkaerőpiac szereplőinek még lenne mit tanulniuk a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása terén. Több szervezet vezetője is kifejezte aggodalmát a készülő rokkanttörvénnyel kapcsolatban, mely átszabja a jelenlegi ellátási rendszert.
– Érezhető volt a javulás az elmúlt években az esélyegyenlőség, az akadálymentesítés terén, de az új törvény elfogadása esetén a 2012 januárjában életbe lépő változások soha nem látott veszteséget jelentenek számunkra – fogalmazott Czeglédiné Kovács Ágnes.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnökségi tagja szerint az új törvény nehéz helyzetbe hozza az amúgy is a társadalom perifériáján élő fogyatékos embereket. Ezt tovább súlyosbítja a költségvetési törvényben az intézményi normatívák megnyirbálása, így a fogyatékos emberek ellátásával foglalkozó intézmények működtetése is komoly kihívás lesz. – Úgy érzem, veszélybe került, amit az elmúlt 12 évben elértünk! – összegzett Czeglédiné.
Forrás: METROPOL
