A hallássérült emberek csoportja nem homogén. Egymástól nagyon különböző igényeik és szükségleteik vannak. Míg egyes siket emberek számára óriási vívmány, hogy Magyarországon törvénybe foglalták a bilingvizmust, a bilingvális oktatás bevezetését, a jelnyelvet és oktatását, addig mások számára – hasonlóan a világ számos fejlett országához – a hallásjavító technológiák által elérhető legteljesebb integráció a cél, melyhez nélkülözhetetlen a hangzó beszéd mind tökéletesebb elsajátítása.

Széles körű tapasztalatok nélkül, előreláthatóan nehezen és sok extraforrás bevonása révén lesz megvalósítható a jogszabályi rendelkezés, mely alapján biztosítani kell a hazai hallássérültek speciális intézményeiben a bilingvális oktatáshoz szükséges szakembereket 2017 szeptemberéig. S hiába a 2009-ben kidolgozott szakirányú továbbképzési program, ha egyelőre nincs egységes, a hazai siketközösség által is elfogadott álláspont, hogy a bilingvális oktatás mely válfaját, módszertanát vezessék be a szülők számára választhatóan. Oktatási szakemberként ugyanis csak ennek függvényében lehet felelős és legitim képzést nyújtani, majd diplomát kiállítani a gyógypedagógusoknak – érvel dr. Perlusz Andrea.

Az sem látható, hogy ennek oktatásszervezési keretei hogyan lesznek megvalósíthatók. Hiszen Magyarországon a legfrissebb számadatok által bizonyítottan viszonylag kevesen és elszórtan élnek hallássérültek, másrészt az orvostudomány és a technológia fejlődésével párhuzamban, egyre többen választják a siketség állapotát segédeszközzel megváltoztatni képes, a visszajelzések szerint teljes életet biztosító implantációs műtéti beavatkozásokat (CI: cochleáris implantáció; Baha: csontba ágyazott implantáció).

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: VASÁRNAPI HÍREK