Hol tart Magyarországon a fogyatékos emberek emberi jogi szempontból való kezelése, a fogyatékosságügy ilyen megközelítése terén?

Az alapító Sid Wolinsky, egy kalifornia jogvédő szervezet akkori igazgatója – aki 1994-ben Fulbright-ösztöndíjasként a fogyatékos emberek magyarországi helyzetét kutatta –, kutatási eredményei tükrében úgy érezte, valamit tenni kellene a tapasztaltak javítására. Pályázatot nyújtott be a Soros Alapítványhoz, illetve a USIS-hez, amelynek eredményeképpen 1996-ban létrejött az amerikai DRA magyarországi testvérszervezete. Egyik legfőbb célja az volt, hogy az akkor még egészségügyi, illetve szociális ügyként kezelt fogyatékossággal kapcsolatos problémákat emberi jogi kérdésként fogadtassa el. Haladásnak érzem, hogy mára köztudott, hogy egy fogyatékos embernek pontosan ugyanolyan állampolgári jogai vannak, mint bárki másnak. Sem több, sem kevesebb. A speciális szükségleteik miatt ugyan speciális szolgáltatásokat igényelnek, de ami az emberi jogaikat illeti, azok semmiben nem különböznek más emberétől. Nagy változás az is, hogy 1997-ben az első demonstrációnk alkalmával még szórólapokat kellett osztogatni arról, hogy mit jelent az akadálymentesítés, s azért ma már alig van olyan nap, hogy ne hallanánk erről valamilyen médiumon keresztül.

Jogvédő szervezetként milyen eredményeket értek el az elmúlt 15 évben?

2000-ben nyílt a De Facto Jogi Tanácsadó Iroda, amely segíti a fogyatékosságuk miatt jogsérelmet szenvedőket. Tapasztalataink azt mutatták, hogy nem minden fogyatékos embert érő jogsérelem áll oki összefüggésben magával a fogyatékossággal, s ezt gyakran nehéz elfogadtatni a sértettel. Amikor azonban valóban a fogyatékosság miatt szenvedett valaki diszkriminációt, akár a perekig is elmegyünk. Azonban nehéz valóban elkötelezett ügyvédet találni. Nekünk négy évbe telt mire találkoztunk dr. Peszlen Zoltánnal, aknek segítségével elindíthattuk jogi pereinket. 2002-ben a Centrál Kávéház elleni akadálymentesítési pert megnyertük. Az OTP Bank Rt. pénzkiadó automatáinak vakbaráttá tétele érdekében indított pert azonban sajnos másodfokon elveszítettük. A Népligeti Volánbusz Pályaudvar ellen, a pályaudvar vak emberek részére történő akadálymentesítése érdekébeni per jelenleg is folyamatban van.

A perindításokon kívül, milyen egyéb sikert tart lényegesnek?

Fontos tudni, mit tekint valaki sikernek. Van például egy kiadványunk öt-nyolc éves gyerekek részére, ami a különböző fogyatékossági típusokat mutatja be, pozitív megközelítésben. Például a fehér botos vakondok vezeti ki éjjel az erdőből az eltévedt állatkákat, a kerekesszékben ülő maci óriási kosarat dob a meccsen, a siket vaddisznócska gyönyörű képet fest... Ha ettől a kiadványtól néhány gyermek úgy nő fel, hogy nem fog idegenkedni sérült osztálytársaitól az iskolában, az már siker. Sőt, azt is sikernek tartom, hogy a mai rendezvényen a résztvevők egyharmada fiatal volt!

Tovább a teljes cikkre

Forrás: KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG