A margitszigeti eseményen a WBO részéről nem csak az alelnök és európai elnök, Kovács István volt jelen, hanem a bokszvilágszervezet többi magyar bajnoka, Erdei Zsolt, Balzsay Károly és Bedák Zsolt is. Na és Gál Lilla, akivel már több futóversenyt teljesítettek úgy, hogy Kokó tolta Lilla kerekes székét.

– Tavaly ősszel futottunk először Kokóval – meséli Lilla –, előtte egy évvel még úgy rajtoltunk éppen egy időben, hogy ő egyedül indult, nem is ismertük egymást, velem más futott. Akkor arra gondoltam, milyen jó lenne egyszer vele futni…
Lilla a négy éve alakult Suhanj Alapítványnak köszönhetően részese ezeknek a sporteseményeknek, imádja a versenyek hangulatát.

– Nincs annál jobb, mint amikor valamelyik hídon fut át a mezőny, és egyszerre trappol mindenki – meséli élvezettel Lilla. – Libabőrös leszek, mint most is, amikor csak beszélek róla. Ráadásul Kokóval nagyon jó futni, nem félek a sebességtől, elég jó tempóban haladunk, óriási érzés számomra. – És nem is unatkozunk – szól közbe Kokó –, hiszen Lilla imád beszélni, végig szoktuk röhögni a közös futásokat.

Ami persze nem kis teljesítmény, hiszen futottak már harminc kilométert is együtt. Lilla amúgy születési rendellenesség miatt nem képes önálló mozgásra, de egy gyógytornász erről rendszeresen gondoskodik. Úszni tudna, de arra nincs ideje.

– Tavaly szeptemberben költöztem Balassagyarmatról Budapestre, a Marczibányi téri rehabilitációs intézetben lakom – mondja. – Huszonkilenc éves vagyok, meg kellett mutatnom, hogy tudok felnőttként élni. Itt három plusz két évig maradhatok, nemrég elvégeztem egy logisztikai ügy­intézői tanfolyamot, most a nemzetközi szakot kezdem. Munkát keresek, nemrég adtam be a Libribe a pályázatomat, jó lenne, ha elnyerném az állást.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: BORSONLINE