Illés Fanni: nagyon jó csapatban úszni Hír | 2013.08.26.
Illés Fanni hat számban is döntős volt a montreali úszó-világbajnokságon, ami önmagában is kivételes teljesítmény, annak ismeretében pedig különösen dicséretes mérleg, hogy egy évvel ezelőtt a londoni paralimpia után elkeseredésében abba akarta hagyni a versenyzést, és egy komoly műtéten is átesett.
-Mi történt az elmúlt egy évben? Hogyan sikerült az akkori mélypont után ilyen jól szerepelni a világbajnokságon?
- Nagyon hosszú és kemény út vezetett idáig – válaszolta Illés Fanni. - Igazán csak az ismerőseim tudják, miken mentem keresztül az elmúlt időszakban. A paralimpia után komolyan elgondolkoztam azon, hogy befejezem az úszást, nem láttam értelmét a folytatásnak, kilátástalannak tűnt minden.
- Minek a hatására változtattad meg a döntésed?
- Ősszel volt egy komoly vállműtétem, sajnos az erősebb, a bal vállamat kellett operálni. Utána hónapokig jártam rehabilitációra, és egyre jobban hiányzott az úszás. Végül is úszni szeretek, ez az amihez értek, ezért a kezelések vége felé már azt vártam, hogy mikor tudok megint rendesen edzeni.
- Régóta harcolsz azért, hogy az S6 helyett az S5-ösök között tudj versenyezni, a felülvizsgálati kérelmeket általában elutasítják, ha az indoklás során a kérelmező nem tud igazolást bemutatni egy komoly orvosi beavatkozásról.
- Korábban engem is elutasítottak, a műtétem azonban elég komoly beavatkozás volt, jövőre ezért ismét beadjuk a kérelmet a kategória-váltásra, remélem sikerrel járunk.
- A műtét mellett a másik komoly változás az volt, hogy Budapestre költöztél, ezt a váltást hogyan sikerült feldolgozni?
- Egy félreértés miatt sokan azt hitték, hogy a paralimpia után, már szeptemberben Pestre költöztem, de ez nem így történt, erre csak idén februárban került sor. Az első héten kerestem a helyem, de szerencsére a kollégiumban is nagy szeretettel fogadtak, és rengeteget segítettek az új csapattársaim, Engelhardt Kati, Kézdi Réka és Ráczkó Gitta. Kata és Gitta minden nap értem jöttek, és elvittek az edzésre. Úgy érzem, hamar megszoktam a budapesti életet, a hétvégéken pedig mentem haza a családomhoz. Az is nagy változás volt, hogy a Vasasban csapatban edzettem, másokkal együtt, korábban egyedül kellett gyakorolnom. Nagyon jó csapatban úszni, nagy élmény volt a többiekkel együtt készülni, Magyarovits Zoltán és Szabó Álmos személyében kiváló szakemberekhez kerültem, akik rengeteget beszélgettek velem, a lelkem ápolásával is sokat foglalkoztak.
Forrás: REHABPORTAL
