Így változik a Munka törvénykönyveHír | 2015.10.15.

Átfogó jogszabály módosítások készültek. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. Némiképpen szigorodnak a felmondási szabályok, erősödik a munkavédelem

Átfogó jogszabály módosítások készültek. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. Némiképpen szigorodnak a felmondási szabályok, erősödik a munkavédelem.
A www.kormany.hu oldalon a kormányzat múlt héten pénteken közzétette a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok módosításának a tervezetét. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. A változások indokaként a kormányzat a gyakorlati tapasztalatokra, az Európai Uniós követelményekre, valamint a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórum keretében a kormányzat, a munkáltatói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek között folyamatban lévő tárgyalások eredményére hivatkozott.


Némiképpen szigorodó felmondási szabályok, erősödő munkavédelem

A pozitív változások között kell megemlíteni azt, hogy a munkavállalói érdekképviseletek, valamint a Kúria javaslatára a kormányzat hozzányúlna a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályaihoz, melyek jogkövető magatartásra nem ösztönöznek. Először is a jogellenes munkáltatói magatartás szankcionálását ismételten bevezetnék, melyet azzal érne el a jogalkotó, hogy a munkavállaló követelhetné a felmondási időre járó távolléti díjának a kétszeresét. Tekintettel azonban arra, hogy az új Mt-ben a felmondási idő 30 nap, amely gyakorlatilag alig nő, így ez a módosítás az eredeti cél elérésére nem igazán alkalmas. Összehasonlításképpen szükséges arra rámutatni, hogy a korábbi Mt. 2-12 havi átlagkeresetet említ, a Kúria idei javaslata pedig 2-6 havi távolléti díjat. Ezek pedig nem igazán vethetőek össze a javaslatban foglaltakkal. Ezen túlmenően visszakerülne az Mt-be az a szabály, hogy joggal való visszaélés esetén visszahelyezést lehet kérni. Végezetül elfogadásra kerülne a munkáltatói oldal azon javaslata, hogy a felmondási tilalom alatt álló munkavállaló felmondását a munkáltató visszavonhassa, amennyiben a felmondási tilalom okáról (terhesség) csupán a felmondást követően szerzett tudomást. A munkavállaló ugyanis a terhességét nem köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni.

Jelentősnek tekinthető az a változás, mely szerint valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelemben részesülne, e tekintetben tehát nem vonatkozna rájuk a szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó korlátozó szabályrendszer. A jogalkotó elfogadná a szakszervezetek azon követelését is, miszerint a munkavállalói képviselő fogalmát a szakszervezeti tisztségviselőre is kell terjeszteni. Az Mvt. változtatásával bekerülne a szabályrendszerbe az a szempont, mely szerint az előírtnál kisebb létszámú munkavállaló tömeg foglalkoztatása a munkavállalók egészségét és biztonságát súlyosan veszélyeztető körülménynek minősülne.

A köztulajdonban álló munkáltató vonatkozásában a jogalkotó érdemi változtatásokat nem látott szükségesnek. Az új Mt. hatálybalépéséig kötött kollektív szerződések vonatkozásában a felmondási idő, illetve a végkielégítés szabályaitól el lehet térni. Nem kerülne sor azonban a kollektív alkut sértő szabályrendszer hatályon kívül helyezésére.

Végezetül a kollektív szerződések kötését a jövőben elektronikus bejelentő lapon kellene bejelenteni.

Tovább a teljes cikkre

Forrás: HR PORTÁL