Így tehet panaszt, ha a munkahelyén diszkriminálták a betegsége miattHír | 2016.10.22.
A hazai szabályozás a foglalkoztatással összefüggésben is védi a fogyatékos, illetve a beteg munkavállalókat. A védelem alapja elsősorban egyrészt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV.tv. (Ebktv.), másrészt pedig a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.). Míg az Ebktv. elsősorban a munkahelyi hátrányos megkülönböztetést tiltja, addig az Mt. azokat a konkrét területeket nevesíti, melyeken az érintettek többlet védelemben részesülnek (munkavégzés, munkaidő-beosztás, munkaviszony megszüntetése stb.). A különböző törvényi rendelkezések pedig együttesen alkalmazandóak.
Törvény definiálja a hátrányos megkülönböztetést
A hatályos jogszabályok a fogyatékos munkavállalók megfelelő jogvédelmét garantálják, sőt a védelem nem csupán a fogyatékosokra, hanem a betegekre is kiterjed. Az Ebktv. két szempontból jelentős.
Egyrészt a törvény 8.§-a meghatározza a diszkrimináció fajtáit, melyek a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás és az ezekre adott utasítás. Meghatározza továbbá azokat a védett tulajdonságokat is, melyekkel összefüggésben a tiltott cselekmények diszkriminációnak minősülnek.
Ilyen tulajdonságnak ismeri el az egészségi állapotot és a fogyatékosságot is. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül például az, ha a munkáltató nem létesít munkaviszony egy pályázóval azért, mert arról kiderül, hogy cukorbeteg. Ebben az esetben a bíróság a munkaviszonyt létre nem hozhatja, a munkavállalónak azonban kártérítésként sérelemdíjat ítélhet meg.
Az is közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amennyiben például a munkáltató a daganatos beteg munkavállaló munkaviszonyát betegsége miatt szünteti meg. Ebben az esetben a bíróságtól kérhető a munkaviszony megszüntetése jogellenességének a megállapítása, sőt akár a visszahelyezésre is mód van. Természetesen kártérítésként sérelemdíjat is igényelhet a munkavállaló. A zaklatásra pedig az lehet példa, amikor a munkahelyi felettes vagy akár a munkatársak a fogyatékos vagy beteg munkavállaló vonatkozásában ellenséges, elidegenítő, megszégyenítő légkörthoznak létre azaz, piszkálják. Kompenzációként ebben az esetben is sérelemdíj kérhető a bíróságon.
FORRÁS: HRPORTAL.HU
